D.A.S. JogSzerviz: érvényes-e az e-mail útján közölt felmondás?

2018.02.26. 20:52

A köztudatban egyre elterjedtebb, hogy a felmondást írásban szükséges megtenni, így a szóban közölt nyilatkozattal a kívánt joghatások nem érhetők el. Azonban ez felvet egy újabb kérdést, hogy vajon mit érthetünk írásbeliség alatt? – hívta fel az Origó figyelmét egy érdekes jogi kérdésre a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Heinrich Renáta kifejtette: az elektronikus kommunikáció térhódításával az információk átadása gyorsabb és egyszerűbb, mint valaha, így egyre többekben merül fel a gondolat, hogy a felmondását is e-mail útján közölje.

A hatályos szabályozás azonban ennél szigorúbb követelményeket támaszt – húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Mikor írásbeli a jognyilatkozat?

A munka törvénykönyvének meghatározása értelmében bármely jognyilatkozatot csak akkor lehet írásbelinek tekinteni, ha olyan dokumentum tartalmazza, ami az információ változatlan visszaidézésére alkalmas, továbbá megállapítható belőle, hogy ki és mikor tette a nyilatkozatot.

Az úgynevezett technológia semleges szabályozás nem határozza meg tehát konkrétan, tételes felsorolásként, hogy pontosan mely iratok felelnek meg ezen kritériumoknak.

Az azonban megállapítható, hogy az e-mail hagy némi kívánnivalót maga után e tekintetben.

Jogi gondok az e-mail körül

Először is, egyáltalán nem kizárható, hogy az e-mail üzenet tartalmát a feladó akaratán és tudtán kívül manipulálják, ahogyan az sem, hogy a szöveg kézbesítés során valamilyen technikai hiba miatt torzul, és a címzetthez már olvashatatlan formában érkezik.

A másik, ezeknél magától értetődőbb és hétköznapibb probléma az elektronikus levélcím mögött álló személy beazonosításának kérdése – mutatott rá dr. Heinrich Renáta.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/This content is subject to copyright./Antonioguillem

Könnyen megeshet, hogy az óvatlan munkavállaló elmulasztotta a kijelentkezést az e-mail fiókjából, vagy éppen feltörték azt, így nincs kontrollja a levelezőrendszer felett, és mindaddig, amíg nem észleli a rendellenességet, nem is tud tenni ellene.

Mindennek alapján az is belátható, hogy amennyiben akár munkáltató, akár a munkavállaló saját aláírásával ellátott nyilatkozatáról fényképezett vagy szkennelt másolatot továbbít e-mail útján a címzettnek, úgy a fent ismertetett kockázatok továbbra is fennállnak, tehát a kézbesítés ilyen módjával az eljárás nem egyszerűsíthető le.

Fontos látnunk, hogy az első látásra nehézkesnek tűnő szabályozás elsődlegesen az utólagos bizonyíthatóságot, a viták elkerülését és könnyebb rendezését, ezáltal pedig felek hatékonyabb védelmét is szolgálja – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.