Kit terhel a felelősség a hó- és jégkárokért és kitől kérhetünk kártérítést?

2018.02.27. 21:58

A havas járdákból, a házakból leeső jégcsapokból, a téli időjárás okozta viszonyokból minden évben személyi sérülések, vagyoni károk történnek. Az ilyen eset bekövetkeztekor azonnal hívjunk helyszínre segítséget, és feltétlenül jelezzük a járdához tartozó ingatlan tulajdonosa, birtokosa, vagy a társasház gondnoka, közös képviselője részére a balesetet. Ilyenkor jegyzőkönyvet célszerű felvenni – mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Burján Zsuzsanna rámutatott: a legfontosabb kérdés, hogy kikkel szemben érvényesíthetőek a téli időjárás miatt történő, balesetekkel összefüggő károk, és hogyan, miképp állapítható meg a felelősség.

Az elcsúszásos, megcsúszásos balesetekkel összefüggésben annak van könnyebb dolga, aki rendelkezik olyan biztosítással (mint amilyen a balesetbiztosítás is), amelynek terhére anélkül rendeztetheti kárát, hogy azon kelljen vitatkozni, vagy azon kelljen gondolkodnia, hogy vajon a járda jégmentesítése kit és hogyan terhelt volna?

Ez utóbbi azért fontos, mert a hasonló esetekből eredő kártérítési igények azokkal a személyekkel (legyen szó magánszemélyről, vagy akár gazdasági társaságról, önkormányzatról, vagy egy társasházról) érvényesíthető, akiknek jogszabályi, vagy szerződésből eredő kötelezettsége volna a járda jégmentesítésére, tisztán tartása.

Néha nem egyértelmű, kinek lett volna a feladata

A gyakorlatban a probléma abból adódik, hogy sajnos sem a kötelezettek, sem pedig a károsultak számára egyáltalán nem egyértelmű az, hogy ennek a feladatnak az ellátása igazából kit is terhel.

Alapvető szabály, hogy mind a közutak, mind pedig a járdák kezelése a fenntartó települési, helyi önkormányzatok kötelező feladatai közé tartoznak. A legtöbb önkormányzat a közutak és járdák kezelését valamely szakirányú tevékenységet végző gazdasági társaság részére közvetíti ki. Ezekről az önkormányzatok a honlapján szerezhetünk be információt – tanácsolta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A helyi szabályozás azonban nem minden esetben rendelkezik valamely gazdasági társaság megbízásáról a járdák megtisztítása, takarítása vonatkozásában. Ugyanis jogszabály erre kötelezheti annak az ingatlannak a tulajdonosát is, akinek az ingatlana előtt a járda fekszik.

Ezek a kötelezettek a leggyakrabban magánszemélyek (például családi házas ingatlanok tulajdonosai), vagy társasházi közösségek. Ha kötelezettségünk jogalapja egyértelmű és ésszerű időn belül, az adott helyzetben elvárható gondosságnak megfelelően nem teszünk eleget kötelezettségünknek, azaz valaki a jeges járdán elcsúszik, és ebből kára keletkezik, úgy az általános polgári kártérítési felelősség alapján helytállni tartozunk.

Köteles a károsult bizonyítani

A károsult köteles azonban mind a kartérítési követelésének jogalapját, mind pedig összegszerűségét is bizonyítani. Ezért azonnal hívjunk helyszínre segítséget, és feltétlenül jelezzük a járdához „tartozó" ingatlan tulajdonosa, birtokosa, vagy a társasház gondnoka, közös képviselője részére a balesetet. Ilyenkor jegyzőkönyvet célszerű felvenni.

A jogalap a korábbiak alapján határozható meg, míg az összegszerűség adódhat például a gyógykezelési költségekből, vagy jövedelem-kiesésből, esetleg más, azonban közvetlenül a balesettel összefüggő károkból, mint amilyen a ruházat sérülése is lehet.

A gépjárművekben okozott károk

Télen az épületekről lehulló hó és jég komoly károkat okozhat az ott parkoló autókban. A hó és jég lehullása komoly veszélyt rejt magában, hisz nemcsak baleset-, hanem életveszélyes állapothoz is vezethet. Ezeknél a káreseményeknél felmerül a kérdés, hogy a kárigény vajon kivel, mivel szemben érvényesíthető?

A fenti körben leggyakrabban előforduló károk a gépjárművekkel kapcsolatosan merülnek fel. Tipikus esetnek mondható az, amikor a szabályosan parkoló gépjárműre esik a tetőről lecsúszó jég. Nagyon fontos, hogy káresemény időpontjában, valamint a helyszínen a tények mindig pontosan és lehetőleg alaposan rögzítésre kerüljenek.

Így az első lépésként célszerű az esetet észlelő tanúkat felkutatni, tőlük az eseményre vonatkozóan nyilatkozatot beszerezni. Dr Burján Zsuzsanna minden esetben javasolja a rendőrség értesítését is, és érintettek kérjék meg őket, hogy lehetőség szerint, a helyszínre jöjjenek ki, és jelentés formájában rögzítsék a tényeket.

Forrás: MTI/Varga György

A fényképfelvételek elkészítése is nagy jelentőséggel bír a későbbi bizonyítási eljárás során, hisz többek között ezekkel tudjuk azt igazolni, hogy a gépjárművünkre, az épületről lehullott jég pontosan milyen sérüléseket okozott, illetve azt is, hogy a káresemény hol történt. Ha a helyszínen egyértelműen megállapítható, hogy az épületről lecsúszó jég/hó okozta a kárt, akkor az épület tulajdonosát, birtokosát is értesíteni szükséges.

Amennyiben társasházról van szó, akkor a közös képviselő az, akivel a kapcsolatot fel kell venni, és a lehetőségekhez képest célszerű a helyszínen egy közösen felvett jegyzőkönyvet készíteni az esetről. Minden esetben a károsultat terheli annak bizonyítása, hogy a kárösszeget meghatározza, mely végső soron a javítási számlával lehetséges.

Nem minden ingatlannak van biztosítása

Az ingatlanok egy része rendelkezik biztosítási szerződéssel, mely szerződések többsége magában foglal egy felelősségbiztosítási alakzatot is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a biztosított károkozása alapján a károsultnak a kifizetést a biztosító teljesítheti. Ám nem minden ingatlan, vagy társasház rendelkezik biztosítással, és a kárigény egy esetleges perben nem közvetlenül a biztosítótól követelhető – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Felmerül akkor a kérdés, hogy a kárigényünk kivel, vagy mivel szemben érvényesíthető?

A Polgári Törvénykönyv külön felelősségi alakzatként foglalkozik az épületről lehullott tárgyak, jég vagy éppen hó által okozott károkkal. Ezen belül is többféle esetet határoz meg, melyekhez külön meghatározza azt a személyt, aki a kárért felelőssé tehető. Így, az a fenti példára visszatérve, a felelős az ingatlan tulajdonosa (társasház esetén a társasház közössége, amennyiben a közös tulajdon is érintett).

Az ingatlan tulajdonosa akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az általában elvárható. Ilyen az, ha a tetőn hó, vagy jégfogót helyeznek el, illetve a fagyás, olvadás alkalmával ezeket a részeket eltávolítják, esetlegesen figyelemfelhívásra alkalmas módon figyelmeztetik az arra járó gyalogosokat, vagy ott parkoló autókat az arra közlekedés, vagy a megállás lehetséges veszélyeire.

Ez utóbbi önmagában azonban nem feltétlenül vezet a felelősség alóli mentesüléshez – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.