Barkassy Grünfeld: megoldás az építési projektek vállalkozóinak

2018.03.13. 07:27

Az építési beruházások esetében, a körbetartozások rendkívül pusztító jelenségének visszaszorítására a jogalkotó létrehozta az építtetői fedezetkezelő jogintézményét – mondta el az Origónak a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Korim Balázs rámutatott: az építtetői fedezetkezelőnek az a célja, hogy a beruházás folyamán valamennyi résztvevő fél, vállalkozó a szerződés szerint hozzájusson a vállalkozói díjhoz, így ez a jogintézmény nem csupán e cégek likviditását, de az egész projekt fenntarthatóságát is biztosítja. A szerepe azonban ennél adott esetben összetettebb is lehet, hiszen a gyorsan változó piaci viszonyok között még abban az esetben is, ha igénybevétele nem kötelező, szolgáltatása biztosíték lehet az alvállalkozók, illetve a finanszírozó pénzintézetek számára.

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében, az építtetői fedezetkezelő nem más, mint az építőipari kivitelezési tevékenység kivitelezési szerződésben meghatározott ellenértéke pénzügyi fedezetének és a kivitelező által nyújtott biztosíték összegének kezelője.

Ennek keretében pedig az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött kivitelezési szerződés mindkét fél általi teljesítését segíti elő.

Az építtetői fedezetkezelő igénybevétele nem kötelező valamennyi építési beruházás esetében, csak a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, de a törvény szerinti közösségi értékhatárt (5.548.000,- euró) elérő vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén.

Látható tehát, hogy e kötelezettség korántsem terjed ki valamennyi építési beruházásra, ám a jelentősebbek esetében maga a jogalkotó teszi kötelezővé – húzta alá dr. Korim Balázs.

A fedezetkezelői szerződés és előírásai

Ilyen esetekben a jogszabály előírja, hogy az építtető köteles az építtetői fedezetkezelővel írásban fedezetkezelői szerződést kötni, melynek alapján főszabály szerint az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködése a kivitelezési szerződés hatálybalépésétől az építőipari kivitelezési tevékenység befejezéseként benyújtott végszámla kiegyenlítését követő elszámolás lezárásáig terjed.

A jogszabály részletesen meghatározza a fedezetkezelői szerződés kötelező tartalmát, s az építtető a kivitelezési szerződést a szerződés hatályának beálltát követő öt munkanapon belül, a kivitelezési szerződés módosítását pedig a módosítás megtörténtét követő öt munkanapon belül köteles megküldeni az építtetői fedezetkezelő részére.

Az építtetői fedezetkezelés díjköteles tevékenység és az építtetői fedezetkezelés díját az építtető köteles megfizetni. A havi alapdíj összegét a kötelező igénybevétel esetén a vonatkozó kormányrendelet határozza meg, és azt az építési beruházás értéke alapján kell megállapítani.

Más esetben, amikor a felek annak ellenére kívánják igénybe venni e szolgáltatást, hogy az rájuk nézve nem jogszabályi előírás, az építtetői fedezetkezelés díja a fedezetkezelési szerződésben meghatározott összeg.

A fedezetkezelő kötelezettségei

Az építtetői fedezetkezelő feladatait tekintve, vezeti a fedezetkezelői számlát, kezeli a fedezetkezelői számlán tartott összeget, tájékoztatja az építtetőt és a fővállalkozó kivitelezőt a fedezetkezelői szerződés alapján rendelkezése alá helyezett fedezet mértékének változásáról.

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: az építtetői fedezetkezelő szerteágazó feladatai közül, a vonatkozó kormányrendelet által meghatározott, talán legfontosabb kötelezettsége a következő.

Eszerint a fedezetkezelő a fővállalkozó kivitelező esedékes számlája kiegyenlítéséből köteles visszatartani a fővállalkozó teljesítésében részt vevő alvállalkozó által a teljesítésigazolás alapján számlázott, de részére ki nem egyenlített követelésnek megfelelő összeg kifizetését, és a visszatartásról haladéktalanul köteles értesíteni azt az alvállalkozót, aki a teljesítésigazolás tartalmát vitatta.

dr. Korim Balázs, a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértőjeBarkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Ezen visszatartott összeget pedig haladéktalanul kifizeti a teljesítésigazolással elismert, de határidőre ki nem egyenlített követelés jogosultjának, ha az alvállalkozóval szemben ellenszolgáltatásra kötelezett – jellemzően a fővállalkozó - a fedezetkezelő írásbeli felszólítására két munkanapon belül nem igazolja a kifizetést.

Látható tehát, hogy a jogintézmény szerepe akkor jelenik meg igazán, ha a fővállalkozó, azok szerződésszerű teljesítése ellenére nem teljesít az alvállalkozók felé. Ilyen esetben az építtetői fedezetkezelő közvetlenül folyósít az alvállalkozók számára.

Világos szerepek és előnyök

Mindezek alapján a jogintézmény szerepe és előnye világos, egy gyorsan változó szegmensben, biztonságot nyújt a beruházás résztvevői számára, hogy szerződésszerű teljesítésük esetén annak megfelelő anyagi ellentételezésére számíthatnak.

E körülmény pedig olyan esetekben is rendkívül hasznos, amikor jogszabály nem írja elő kötelező jelleggel alkalmazását, hiszen bizalmat kelt mind a nélkülözhetetlen alvállalkozók, mind pedig a projektet finanszírozó harmadik személyek, elsősorban bankok szemében – hangsúlyozta végezetül dr. Korim Balázs.