KRS: a közbeszerzés részekre bontásának tilalma

2018.03.22. 06:58

A közbeszerzési törvény szigorú szabályokat határoz meg a közbeszerzés részekre bontásával kapcsolatban – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői. A probléma súlyát és aktualitását szemlélteti, hogy a Közbeszerzések Tanácsa külön útmutatót ad ki a részekre bontás tilalmával kapcsolatban. Az előírás szerint tilos a közbeszerzési kötelezettség, vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői kifejtették: részekre bontás során az ajánlatkérő egy egységes közbeszerzést több szerződéssel valósít meg úgy, hogy a becsült érték megállapításakor azok értékét külön-külön veszi figyelembe.

Egy közbeszerzést több szerződéssel, külön időpontokban megvalósítani ugyanakkor csak abban az esetben jogsértő, ha az ajánlatkérő a becsült érték számításánál nem adja össze a szerződések értékét.

A tilalom megsértése megállapításának szabályai

Fontos tudni, hogy a részekre bontás tilalma megsértésének megállapításához nem szükséges, hogy az ajánlatkérő magatartásában a megkerülésre irányuló szubjektív szándék, illetve célzat tetten érhető legyen.

Annak megítélésére vonatkozóan, hogy a becsült érték meghatározásával kapcsolatban fennáll-e a részekre bontás tilalma, elsődlegesen a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállásának vizsgálata szükséges.

A vizsgálatot minden esetben az adott beszerzés tárgyával és feltételeivel összefüggésben kell elvégezni. Elsődleges vizsgálati szempontként jelenik meg, hogy az egyes beszerzések ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányulnak-e.

Döntő jelentőségű a beszerzés tárgyának, rendeltetésének azonossága és felhasználásuk egymással közvetlen összefüggése – emelték ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Tartalmilag egységes, illetve eltérő szolgáltatások

Olyan jellegű szolgáltatások esetében, melyek többféle, egyértelműen eltérő területhez kötődhetnek, ilyen esetekben azok a beszerzések tekinthetőek tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak.

Épület, építmény építésére vonatkozóan a műszaki-gazdasági funkcionális egységet az adott építmény vélhetően már önmagában megvalósítja. Például az egy építési engedély is a beruházás egységét mutatja.

Ugyanakkor több engedély önmagában nem zárja ki az egységes építési beruházás megvalósulását. Árubeszerzések esetén pedig az egy közbeszerzés fennállása tekintetében az áruk azonossága, illetve azok hasonló felhasználási célja a meghatározó szempont.

Amennyiben a műszaki-gazdasági funkció egysége tekintetében nem tehető egyértelmű megállapítás, úgy segítséget nyújthatnak olyan kisegítő szempontok is, mint az egységes tervezés és döntés, ugyanazon ajánlatkérő személye, azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések megkötésekor valamint az időbeli összefüggés.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

Ha pedig egy közbeszerzést több szerződéssel valósít meg az ajánlatkérő, ezek értékét a becsült érték megállapításakor össze kell adni, és minden egyes szerződésre vonatkozóan az alkalmazandó szabályokat a teljes becsült érték alapján kell meghatározni.

Az útmutató kiemeli, hogy egy közbeszerzés határait nehezebb általános fogalmakkal körülírni, mint az adott helyzetben az ésszerűséget figyelembe véve felismerni. Kétségtelen, hogy az ajánlatkérőnek a törvényi szabályok egyedi esetre alkalmazása során a körülményeket mérlegelve kell döntést hoznia az egy közbeszerzés fennállásáról.

Bonyolultabb esetben tanácsos mindig közbeszerzési tanácsadó vagy ügyvéd segítségét kérni – tanácsolták végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.