Sárhegyi: mire szolgál a perfelvételi szak az új polgári perrendtartásban? (1. rész)

2018. január 1-jén hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, mely koncepcionálisan új alapokra helyezte a polgári perek szabályait. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Bognár Anna kétrészes írásában átfogó képet ad az új törvényben alkalmazott legjelentősebb változásokról, különös tekintettel a perfelvételi szak bevezetésével járó újításokra. Most az első részt olvashatják.

A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: az új perrendtartási kódex számos újítással, a kor követelményeihez igazodva kívánja megteremteni a perhatékonyság rendszerszintű biztosítását.

Új alapelvként került rögzítésre a perkoncentráció elve, mely alapján a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen.

Az új Pp. bevezette az osztott tárgyalási rendszert

A perkoncentráció elvének gyakorlati megvalósíthatósága érdekében az új Pp. bevezette az osztott tárgyalási rendszert, mely - a törvény indoklása szerint - tervezhetőbb és kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé.

Az 1952-es Pp. szerinti egységes perszerkezet ugyanis lehetővé tette azt, hogy a felek az elsőfokú eljárás során bármikor előadják a tény- és jogállításaikat, bizonyítékaikat és indítványaikat, továbbá azokat a teljes elsőfokú eljárás során bármikor kiegészíthették, módosíthattak, amelyek így adott esetben a perek elhúzódását eredményezhették.

Ezen helyzetet hivatott rendezni az osztott perszerkezet, és azon belül is a perfelvételi szak bevezetése – mutatott rá dr. Bognár Anna.

Az úgynevezett főtárgyalási modell, mint tárgyalási rendszer számos európai perrendben (például: svájci, német, francia eljárásjog) sikeresen működik, melynek jellegzetessége, hogy az elsőfokú eljárás időben és funkcióban is két részre oszlik, a perfelvételi szakra és az érdemi tárgyalási szakra, melyeket a bíróság perfelvételt lezáró végzése (percezúra) választ el egymástól.

A kétosztatú perszerkezet célja, hogy a perfelvételi szakban rögzüljön a jogvita kerete, a felek jog- és tényállításai valamint az ezeket alátámasztó bizonyítékok tisztázása, ezt követően a rögzült állítások alapján az érdemi szakban kizárólag a célirányos bizonyítási eljárás lefolytatására - vagyis az okiratok megvizsgálására, tanúk meghallgatására, szakértői bizonyítás elrendelésére - és az érdemi döntés meghozatalára kerüljön sor.

Szigorodó formai és tartalmi követelmények

Az új szabályozás értelmében a per változatlanul keresetlevéllel indul, azonban annak formai és tartalmi követelményei jelentősen szigorodtak.

dr. Bognár Anna, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda

Példa okán említendő, hogy a keresetlevélben az érvényesíteni kívánt jog és az azt megalapozó tények mellett az ezek közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelés és a tényállást alátámasztó bizonyítékok kifejtése is kötelezővé vált.

Így tehát a felperes kötelezettsége a jogi minősítés megalkotása, melyhez a bíróság kötve van, és tekintettel arra, hogy az „érdemi döntés nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított" így ez a szabály, jelentős mértékben növeli a felek - különösen a jogi képviselők – felelősségét.

Ugyanis a jövőben nem lesz mód arra, hogy a bíróság egy kereseti kérelemnek a jogalap téves megjelölése ellenére helyt adjon – hangsúlyozta a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

A perfelvétel megkezdésének definiálásaképpen új fogalomként került bevezetésre a keresetlevél „perfelvételre alkalmassága" más néven a keresetlevél alperessel történő közlése.

Erre abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a bíróság keresetlevelet nem utasítja vissza - a korábbi terminológia szóhasználatával élve nem kerül sor a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására -, hiánypótlásra történő felhívásnak nincsen helye, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett és nincs helye áttételnek sem.

(A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője írásának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)

A szerző a cikk elkészítéséhez az alábbi forrásokat használta fel:
1.) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata (Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2017., szerkesztette: Wopera Zsuzsa)
2.) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény indoklása