D.A.S. JogSzerviz: létezik jogszerű károkozás?

2018.03.25. 10:57

Hatályos polgári törvénykönyvünk egyértelműen leszögezi, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Joggal tehetjük fel a kérdést, mi a helyzet akkor, ha realizálódik valamilyen kár, azonban a károkozó nem tanúsított jogellenes magatartást – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Heinrich Renáta kifejtette: a törvény külön nevesíti azokat az esetköröket, amikor a jogellenesség hiánya teljes mértékben egyértelmű, elsőként megjelölve a károsultnak a károkozásba való beleegyezését.

Ennek tipikus esete a sporttevékenység, hiszen a hivatásos sportoló tisztában van azzal, hogy az adott sportág szabályainak megtartása mellett is érhetik például személyi sérülésből eredő károk.

Szükséghelyzetben okozott kár

Ugyanígy kizárja a jogellenességet az, ha a károkozó jogtalan támadás elhárítása során vagy szükséghelyzetben okozott kárt – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ilyenkor azonban mindig vizsgálandó, hogy az elhárítani kívánt veszély arányban áll-e a megtett intézkedések által eredményezett károkkal, mely kivétel nélkül egyedi mérlegelés tárgyát képezi.

A fentiek mellett közérdeklődésre számot tartó kérdés a jogszabály által megengedett magatartással okozott kár.

Ennek tipikus esete, amikor valamely engedélyezett építkezés a szomszéd ingatlan intimitását veszélyezteti, az abból való kilátást korlátozza, ezáltal csökkenti annak forgalmi értékét.

Egyes építési beruházások továbbá a lég- és zajszennyezettséget is növelhetik, melyek ugyancsak értékcsökkenéshez vezetnek.

Töretlen bírósági gyakorlat

A bírósági gyakorlat töretlennek mondható a tekintetben, hogy a hatósági engedély megléte és az abban foglaltak maradéktalan megtartása nem mentesíti azon károk megtérítése alól, melyeket az építkezéssel összefüggésben a szomszédos ingatlanokban okoz.

Fotó: Kiss József - Origo

Ilyen esetekben a sérelmet szenvedett tulajdonosnak természetesen módjában áll akár polgári peres úton is érvényesíteni igényeit.

Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy a kártérítés összege – a fenti zavaró körülmények és az értékcsökkenés mértékének alapulvételével – kizárólag arra kompetens igazságügyi szakértő által készített szakvélemény alapján határozható meg.

Ennek mindenképpen ki kell terjednie az építkezés és az értékcsökkenés közti ok-okozati összefüggés pontos feltárására is – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.