Mikor és hogyan lehet kitagadni valakit az örökségéből?

2018.03.27. 08:06

A polgári jog szabályai szerint az örökhagyó kitagadhatja az örököst az öröklésből, melynek az lesz a következménye, hogy az örökös még a kötelesrészre sem lesz jogosult – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Fekete Klaudia kifejtette: a törvény alapján kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak a harmada illeti meg, ami neki, mint törvényes örökösnek jutna.

Jogi garanciák kellenek

Kitagadás esetén tehát az örökös nem támaszthat igényt a kötelesrészre sem. Ez a súlyos jogkövetkezmény jogi garanciákat kíván – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A Ptk. alapján ezért az örökhagyó csak végintézkedésében és csak a törvényben meghatározott okok kifejezett megjelölésével tagadhatja ki a kötelesrészre jogosult örökösét.

A kifejezett megjelölés természetesen nem azt jelenti, hogy a törvényben meghatározott megfogalmazást kell használnia az örökhagyónak, hanem azt, hogy a kitagadási ok körülírásának tartalmi szempontból meg kell felelnie a törvényben rögzített valamely kitagadási kategóriának.

A kitagadás azonban nem hat ki a kitagadott személy leszármazójára, így, ha az örökhagyó a kitagadott leszármazóját is ki akarja zárni az öröklésből, erről külön rendelkeznie kell a végintézkedése során.

A kitagadási okok

Kitagadásnak az alábbiakban felsorolt esetek alapján van helye a kötelesrészre jogosulttal szemben – ismertette dr. Fekete Klaudia.

Ha örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne (például az örökhagyó életére tör); illetve az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, valamint az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el.

Kitagadási ok, ha az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette; erkölcstelen életmódot folytat; akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki; a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

Forrás: Origo

A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja. Durva hálátlanságnak minősülhet adott esetben például az örökhagyó ápolásának, gondozásának elmulasztása.

A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.

Például, ha a gyermeket nevelésbe vették, és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtatott.

Ebben az esetben az örökhagyó gyermek kitagadhatja az öröklésből a szülőt. A fentiek mellett az örökhagyó házastársát is kitagadhatja az öröklésből, amennyiben az házastársi kötelességét durván sértő magatartást tanúsított.

A törvény alapján abban az esetben, ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás érvénytelen, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.

Amennyiben a végintézkedése után bocsátotta azt meg, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.