D.A.S. JogSzerviz: az egyszemélyes kft. működése

2018.03.28. 22:45

Hogyan alakul az egyetlen tulajdonos felelőssége a társaság tartozásaiért? Mi lesz a társasággal, ha meghal a tag? A D.A.S. JogSzerviz szakértője többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozik írásában.

Dr. Gombolai Éva kifejtette: hatályos jogunk lehetőséget ad arra, hogy egy személy alapítson korlátolt felelősségű társaságot. Ebben az esetben nem társasági szerződéssel, hanem alapító okirattal történik a kft. létrehozása.

Több tag esetén a társaság működését az biztosítja, hogy a tagok a törvény és a társasági szerződés rendelkezései alapján közösen hozzák meg a társaságra vonatkozó olyan döntéseket, amelyeket a törvény vagy a társasági szerződés az ő hatáskörükbe utal.

A legfőbb szerv a taggyűlés

Ezeknek a döntéseknek a színtere a társaság legfőbb szerve, vagyis a taggyűlés. Egyszemélyes társaság esetén értelemszerűen nincs szükség taggyűlés tartására, hanem a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja.

Ez a gyakorlatban úgy realizálódik, hogy az alapító, vagy az egyedüli tag írásban határoz, a döntéseket azonban az ügyvezetéssel is közölnie kell, és azok a közléssel válnak hatályossá.

Fontos különbség mutatkozik abban is, hogy amíg hagyományos esetben a kft. ügyvezetőjét a tagok nem utasíthatják, legfeljebb együttesen a taggyűlés határozatain keresztül, addig az egyszemélyes gazdasági társaság tagja kötelező utasításokat adhat az ügyvezetőnek.

Felelősségi kérdések

Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjának felelősségére a minősített többséget biztosító befolyásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ez azt jelenti, hogy ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor.

Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. Azt azonban a hitelezőnek, - vagyis annak, aki felé a társaságnak tartozása maradt - kell bizonyítania, hogy a hátrányos üzletpolitika vezetett a megszűnéshez.

A tag halála

Gyakori problémaként merül fel, hogy egyszemélyes társaság tagjának halála esetén a társaság működőképessége a hagyatéki eljárás lezárásáig hogyan biztosítható. Mivel maga a társaság nem szűnik meg az egyedüli tag halálával, az örökösöknek lehetősége van arra, hogy azt tovább működtessék.

A tag halála esetén örököse az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett - kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. Az örökösi minőség igazolása azonban csak a hagyatéki eljárás jogerős lezárulását követően lehetséges. Ez pedig több hónapot is igénybe vehet.

Forrás: MTI/Soós Lajos

Erre a problémára az jelenthet megoldást, ha az egyszemélyes társaság tagja a végrendeletében előrelátóan gondoskodik arról, hogy a hagyatéki eljárás jogerős lezárulásáig is legyen olyan személy, aki jogosult a társaság ügyeinek vitelére.

Amennyiben a tulajdonos erről maga nem gondoskodott, a hagyatéki leltár közjegyzőnek történő megküldése előtt a jegyző, azt követően a közjegyző úgynevezett biztosítási intézkedésként a tagsági jogok gyakorlására a társaság vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki.

Erre tehát kérelemre kerülhet sor, ha a kérelmező igazolja, hogy az intézkedés a társasági vagyon megóvása, vagy a társaság működésének biztosítása érdekében szükséges – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.