KRS: a bosszúvideók és a személyiségi jogok (1. rész)

2018.03.29. 10:39

A köznyelvben deepfake-nek nevezzük azokat a videókat, amelyeken – a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével – bizonyos eredeti tartalomrészek felülírásra kerülnek, így jellemzően az egyik szereplő arca helyére más személyé kerül. Napjainkra pedig a nemzetközi és hazai média fősodrában is úrrá lett a deepfake-ekkel kapcsolatos félelem – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői, akik a hazai jogi irodalomban egyedülálló módon, átfogó, kétrészes írásukban elemzik a napjainkban igen aktuális jelenséget. Most az első részt olvashatják.

Az utóbbi hetekben a jelenlegi talán legijesztőbb online gyakorlat megnevezésévé vált a deepfake szó – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A köznyelvben deepfake-nek nevezzük azokat a videókat, amelyeken – a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével – bizonyos eredeti tartalomrészek felülírásra kerülnek, így jellemzően az egyik szereplő arca helyére más személyé kerül.

Napjainkra pedig a nemzetközi és hazai média fősodrában is úrrá lett a deepfake-ekkel kapcsolatos félelem, ami abból a nyilvánvaló meglátásból fakad, hogy ez a gyakorlatilag bárki számára elérhető eszköz lehetővé teszi, hogy bárki szereplőjévé váljon egy, a felhasználó választása szerinti videónak.

Ellepték az internetet

Jól jellemzi a kockázatot, hogy az utóbbi időszakban ellepték az internetet a látszólag hírességek közreműködésével készült pornográf videók, azonban sokan spekulálnak akként is, hogy a deepfake egészen új fejezetet nyithat az utóbbi években a mainstream sajtó ingerküszöbét is elérő bosszúpornó hullámban.

Egyelőre nehezen kivédhetőnek tűnik az, hogy valaki ennek az új eszköznek az áldozatává váljon, azonban érdemesnek tartjuk végiggondolni azt, hogy ilyen helyzetekben a jog milyen segítséget tud nyújtani a sérelmet szenvedett félnek.

A sérelmes videók tartalmát és természetét pedig e cikk erejéig az olvasó fantáziájára bízzuk – jegyezték meg a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A képmás védelme

A hatályos polgári törvénykönyvünkben nevesített személyiségi jogok egyike a képmáshoz fűződő jog. Ennek alapján bármely személy képmása csak akkor készíthető el, továbbá csak akkor használható fel, ha az adott személy ahhoz hozzájárult.

Ez azt jelenti, hogy egyrészről már elkészíteni sem lehet valakinek a fényképét, ha ahhoz nem járult hozzá (ide nem értve természetesen a tömegfelvételeket, ahol a fénykép adott személyről nem, mint egyénről, hanem mint egy tömeg részéről készül).

Fontosabb a téma szempontjából a felhasználáshoz való hozzájárulás joga. A gyakorlatban ennek az a folyománya, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz és minden egyéb felhasználási cselekményhez (a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőinek véleménye szerint egy deepfake videóba illesztés ebbe az utóbbi körbe tartozik) külön hozzájárulás szükséges.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

Mivel kiemelt jogi érdeknek tekinthető az, hogy a képmással kapcsolatos közvetlen jogsértés a lehető leghamarabb orvoslásra kerüljön, így a hatályos polgári perrendtartás megtartotta a korábbi jogszabály azon vonását, hogy kiemelten kezelendő személyiségi jogok között tartotta meg a képmáshoz (és az azzal azonosan kezelt hangfelvételhez) való jog érvényesítése iránti pert.

Ez a pertípus lefolyásában és eljárási szabályaiban szinte teljes egészében megegyezik a sajtó-helyreigazítási perekkel.

Mit tehet az áldozat?

Így itt is első teendő, hogy a képmás készítőjét, illetve felhasználóját először fel kell szólítani arra, hogy hagyja abba a jogsértést, adjon megfelelő elégtételt (így például, hogy tegyen közzé saját költségén erre alkalmas nyilatkozatot).

Ezen túl pedig a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, illetve a jogsértéssel eredményének megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását is lehet illetve szükséges kérni (utóbbi esetkörök nyilvánvalóan nem értelmezhetőek azonosan minden esetben).

(A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői írásának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)