D.A.S. JogSzerviz: mit tartalmaz az öröklési szerződés és mikor köthető?

2018.04.05. 19:11

A végrendelet megtétele az örökhagyó vagyonáról történő rendelkezésnek egy viszonylag elterjedt és a köztudat által ismert formájának minősül. Emellett azonban a polgári jog több lehetőséget is biztosít az örökhagyónak arra vonatkozóan, hogy meghatározza, kinek milyen vagyontárgyat akar juttatni – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: ennek egyik formája az öröklési szerződés kötése, melyben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében örökösévé nevezi.

Mindezért cserébe a másik fél kötelezettséget vállal az örökhagyó tartására, életjáradék nyújtására, illetve gondozása teljesítésére – mutatott rá dr. Fekete Klaudia.

Amennyiben az örökhagyóval szerződő fél kötelezettsége a harmadik személlyel szemben kiterjed az örökhagyó halála utáni időre (például az örökhagyó életben lévő férjére, vagy feleségére), a hagyatéki eljárásban az ingatlan-hagyatékot ennek a harmadik személynek a javára fennálló tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni.

Jogszabály és az érvényes öröklési szerződés

Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésnek akkor is a más által írt végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Ez esetben alkalmazható mind a közvégrendeleti, mind a magánvégrendeleti forma is. (Ezek magyarázatát ide kattintva találják előző cikkünkben.)

A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a házastársak, mint örökhagyók az életközösség fennállása alatt érvényesen ugyanabba az okiratba foglaltan kössenek öröklési szerződést – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ezzel kapcsolatban azt is meghatározza a jogszabály, hogy a felek eltérő megállapodásának hiányában az örökhagyó házaspárral szerződő fél által örökölt lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, amennyiben ő azokat az örökhagyóval közösen használta.

Ennek kapcsán figyelembe kell venni, hogy a törvény ezt úgy fogalmazza meg, hogy a felek eltérő megállapodásának hiányában érvényesül ez a szabály, ami azt jelenti, hogy az öröklési szerződést kötő felek ettől eltérhetnek.

Az öröklési szerződés módosítása, megszüntetése

Az öröklési szerződést a felek saját maguk közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A módosítás ez esetben vagy két tanú közreműködésével készített írásbeli magánvégrendeleti, vagy közvégrendeleti formában mehet végbe.

Emellett a szerződés bírósági módosítására is van lehetőség tekintettel arra, hogy az öröklési szerződés tartós jogviszony, amelynek fennállása alatt a felek körülményeiben, illetve egymáshoz fűződő viszonyában lényeges változások következhetnek be.

Forrás: Thinkstock

Ennek következtében a bíróság bármelyik fél kérelmére, mindkét fél érdekeinek figyelembevételével módosíthatja az öröklési szerződét, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása - különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel - indokolatlan.

A felek az öröklési szerződésüket közös megegyezéssel - a jövőre nézve - bármikor megszüntethetik. A polgári jog szerint a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatályú felbontásnak csak akkor van helye, ha az eredeti állapot természetben helyreállítható.

Tekintettel a tartás, a gondozás és az ápolás visszafordíthatatlan jellegére, az öröklési szerződés felbontására azonban csak életjáradék fejében történő örökös nevezés esetén kerülhet sor. Az öröklési szerződés értelemszerűen megszűnik az örökhagyó halálával is, mely esetben megnyílik az örökség.

Több jogosult (például házastársak, szülő és gyermek) javára szóló öröklési szerződés esetén az egyik jogosult halála után - ha a körülményekből más nem következik - a túlélő jogosult változatlanul követelheti az oszthatatlan szolgáltatásokat (tartás, gondozás) – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.