Jog vagy kötelezettség a kapcsolattartás szülő és gyermek között?

2018.04.18. 12:47

 A Polgári törvénykönyv a lehető legteljesebb együttműködést követeli meg a szülőktől a kapcsolattartást illetően, hiszen a szabályozás abból indul ki, hogy a gyermek erkölcsi, értelmi és érzelmi fejlődéséhez mindkét szülővel rendszeres és stabil kontaktus szükséges – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

 

Dr. Heinrich Renáta kifejtette: a kapcsolattartási kérdések könnyen viták forrásaivá válhatnak a különélő szülők között, főként akkor, ha a felek között nem jött létre kompromisszum a kapcsolattartás kérdésében, és azt a bíróság sem rendezte.

A közvetlen és személyes kapcsolattartás a gyermek oldalán jog, míg a különélő szülő oldalán jog és kötelezettség. A gyermeket nevelő szülő pedig köteles ennek zavartalanságát biztosítani.

A huzamos együttlétet is magába foglalja

A kapcsolattartás nem csupán a gyermekkel való személyes találkozást és a lakóhelyről való rendszeres, időszakos elvitelt foglalja magában, hanem a huzamos együttlétet is az oktatási szünetek, ünnepek alatt – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A családjogi kérdéseket is rendező polgári törvénykönyvünk kifejezetten leszögezi, hogy a fenti keretek között a gyermekkel történő külföldi utazás is a kapcsolattartás része.

Akadályozása bűncselekménynek minősülhet

Hatályos büntetőjogunk szerint a kapcsolattartás akadályozása bűncselekménynek minősül, mely akár szabadságvesztéssel is büntethető.

Az a személy, akinél a gyermek elhelyezése biztosított, nem gátolhatja a kapcsolat kialakítását a gyermek és az arra jogosult között.

Míg a büntetőjogi alakzatot fogalmilag csak az követheti el, akinél a gyermek elhelyezése biztosított, a polgári jog szabályai szerint bármelyik fél, aki a kapcsolattartás szabályait megszegi, köteles az ezzel okozott kárt megtéríteni.

Forrás: Thinkstock

Tekintettel arra, hogy a kapcsolattartás a fentiek szerint jogként és kötelezettségként is realizálódik, az elmaradt alkalmakat hat hónapon belül pótolni szükséges.

Jog és kötelezettség

Lényeges, hogy a Polgári törvénykönyv a lehető legteljesebb együttműködést követeli meg a szülőktől a kapcsolattartást illetően, hiszen a szabályozás abból indul ki, hogy a gyermek erkölcsi, értelmi és érzelmi fejlődéséhez mindekét szülővel rendszeres és stabil kontaktus szükséges.

Ennek a kooperációnak része az is, hogy a kapcsolattartás megvalósulását akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül tájékoztassák egymást.

Tekintettel arra, hogy a gyermek fokozott érintettsége révén meglehetősen érzékeny családjogi kérdésről beszélhetünk, a leginkább üdvös megoldást a felek megállapodása jelenti.

Ennek hiányában a bíróság vagy a gyámhatóság rendezi a kapcsolattartást, illetőleg utóbbi szerv gondoskodik annak végrehajtásáról is – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.