Szerződéskötéskor a közjegyzők védik a fogyatékkal élők jogait

2018.05.30. 14:26

Egy szerződés megkötése, egy okirat aláírása viszonylag egyszerű az átlagember számára. De mi van azokkal az embertársainkkal, akik vakok, gyengén látók vagy egyéb fogyatékkal élnek? Akik nem tudják elolvasni a szerződések szövegét, az azokon szereplő aláírásokat? Hogyan biztosítható, hogy ne kerüljenek hátrányba, valahányszor fontos dokumentumok elkészítése válik szükségessé a számukra? A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértőivel jártuk körül a legfontosabb jogi tudnivalókat.





Aki járt már a vakok életét a látók számára bemutató kiállításon, az pontosan tudja, milyen nehézséget jelent fogyatékkal élő embertársaink számára az olyan, teljesen hétköznapi feladatok elvégzése is, mint a közlekedés, a takarítás, a bevásárlás, vagy akár egy kávéházi számla kifizetése készpénzzel.

Sajnos nincsenek könnyebb helyzetben akkor sem, amikor szerződéskötésre vagy bármilyen okirat megszövegezésére, aláírására kerül sor, hiszen már a dokumentum elolvasása, tartalmának megismerése is akadályokba ütközik – hangsúlyozták a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői.

A vakok, látássérültek vagy egyéb fogyatékkal élők segítése mindannyiunk közös feladata, ezért a hazai törvények is igyekeznek biztosítani, hogy az érintett embertársaink jogaik gyakorlása terén se szenvedjenek hátrányt a többiekkel szemben.

Nem elég tanúsítani, el is kell magyarázni

A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy az írni nem tudó, vagy nem képes (fogyatékkal élő) személy írásbeli jognyilatkozata csak akkor érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesíti.

Ez azt jelenti, hogy fontos dokumentumok, szerződések, okiratok elkészítéséhez a vakoknak vagy látássérülteknek közjegyzőhöz kell fordulniuk ahhoz, hogy az elkészült dokumentum érvényes legyen. Ilyen esetekben, a közjegyzői okirat mellett az ügyvédi ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírásával ellátott okirat is megfelelő – utóbbi esetben az ügyvéd, illetve a tanúk igazolják, hogy a nyilatkozó előttük írta alá az okiratot, vagy azt, hogy az okiraton lévő aláírást a sajátjának ismeri el.

Az olvasni nem tudó személyek (például: vakok) esetén az érvényesség további feltétele minden esetben, hogy kitűnjön az okiratból az is, hogy a tartalmát az egyik tanú vagy a hitelesítő személy elmagyarázta a nyilatkozó félnek.

Pontos szabályokkal és felolvasással védik az érintettek jogait a közjegyzők

A közjegyzői eljárás szabályai biztonságot és védelmet biztosítanak azok számára, akik írásra, illetve olvasásra képtelenek, írástudatlanok, olvasásra vagy nevük aláírására képtelenek, illetve nem értenek azon a nyelven, amelyen a dokumentum készül. A közjegyzői okirat elkészítésénél ilyenkor két tanú közreműködése szükséges, de az ügyfél kérésére egyéb esetekben is biztosítható az úgynevezett "ügyleti tanúk" bevonása.

Nagyon fontos garanciális szabály, hogy a közjegyzői okiratot a közjegyzőnek minden esetben az elejétől a végéig fel kell olvasnia az ügyfél előtt, aki így pontosan tudni fogja, mit ír alá. Bár a tanúsítványokat nem kell felolvasni, csupán az úgynevezett ügyleti okiratokat (pl. szerződést, végrendeletet, meghatalmazást, más, közjegyző előtt tett egyoldalú nyilatkozatot), ez alól az aláírás-hitelesítés kivétel: ha a fél vak vagy írástudatlan, illetőleg olvasásra képtelen, a közjegyzőnek a hitelesítés előtt az okiratot előtte fel kell olvasni, így ebben az esetben is fokozott védelem érvényesül.

Saját kérésére a hallássérült személy jelnyelvi tolmács közreműködésével vagy írásban, a siketvak személy jelnyelvi tolmács közreműködésével, a beszédfogyatékos személy pedig írásban kommunikálhat a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárás során, ami szintén azt hivatott biztosítani, hogy az érintett személy a leginkább biztonságban legyen.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara épületeFotó: Hajdú D. András [origo]

A fogyatékkal élő ügyfelek esetén a közjegyző feladata, hogy ellássa őket a szükséges információval ahhoz, hogy ne érhesse őket hátrány a fogyatékosságuk miatt – emelték ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői.

A pártatlanság is „mellettük van"

A közjegyző állami hatalmat gyakorol, nem valamelyik fél megbízottja. Minden esetben teljes körű és pártatlan jogi tájékoztatást is nyújt, illetve feltárja az ügyfél akaratát, ami az írásra vagy olvasásra képtelen emberek esetében különösen fontos, hiszen ők kevésbé tudják ellenőrizni az ügylet végén létrejött dokumentumokat, tehát érdekük, hogy olyan személy előtt járjanak el, aki a lehető leginkább megbízható.

A közokirati forma is az ő érdekeiket szolgálja, mert teljes körűen bizonyítani tudja a dokumentumban foglaltakat, az adatok és tények valódiságát, a nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján található közjegyző kereső alkalmazásból (https://start.mokk.hu/kozjegyzokereso.html?theme=dark#x) pedig az is megtudható, hogy egy adott közjegyző irodája akadálymentesített-e, amely egyébként a közjegyzői irodák körülbelül felére igaz.

Így biztosítható a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlősége szerződéskötések, okiratok készítése vagy jognyilatkozatok tétele során – húzták alá végezetül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői.

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez közokirat szükséges

Vannak további törvények, amelyek ilyen helyzetekre valamilyen további előírást tartalmaznak, így például az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint az írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelen lenne, ha nem közokiratban készül, de az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükség van rá.