A cégek Facebook-profilja és a magyar bírói gyakorlat (2. rész)

2018.06.08. 14:03

Ami a hazai bírói gyakorlatot illeti, a jogalkalmazó a hírportálok felelősségét különböző módon értékelte aszerint, hogy a hírportált fenntartó társaságot közvetítő szolgáltatónak minősítette-e vagy sem. Ugyanis, ha a fenntartás fő célja az üzleti jellegű média- és hírszolgáltatás, akkor „Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény" rendelkezéseit alkalmazta, míg arra a társaságra, amelynek nem üzleti jellegű főtevékenysége a média-és hírszolgáltatás, a Polgári Törvénykönyv személyiségi jogsérelemre vonatkozó rendelkezéseit vette figyelembe – mutattak rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A kétrészes írás első részében a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői arra figyelmeztettek, hogy a Facebook-profilt fenntartó vállalkozásoknak fokozott gondossággal célszerű figyelemmel kísérniük az általuk megosztott bejegyzések alatt közzétett kommenteket.

A felelősség objektív módon egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik. Viszont, ezen felelősség viselésére vonatkozó gyakorlatot illetően a közelmúltban paradigmaváltás történt.

A hazai bírói gyakorlat

A most olvasható másik rész szerint, ami a hazai bírói gyakorlatot illeti, a jogalkalmazó a hírportálok felelősségére „Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseit alkalmazta", míg arra a társaságra, amelynek nem üzleti jellegű főtevékenysége a média-és hírszolgáltatás, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) személyiségi jogsérelemre vonatkozó rendelkezéseit vette figyelembe.

A Ptk. alkalmazása esetén a bíróság kiterjesztette a Facebook-profil ellenőrzési körét a jogsértő hozzászólásokra, álláspontja szerint azzal, hogy mivel a kommentek elhelyezésére lehetőséget biztosít, vállalja annak kockázatát, hogy jogsértő tartalmú közlemények is megjelenhetnek, és mint ilyen, önmagában megalapozza a személyiségi jogsértés objektív jogkövetkezményeinek érvényesítését.

Ez alól az sem mentesít, hogy az üzemeltetőnek nincs technikai lehetősége valamennyi komment moderálására.

Gyakorlati tapasztalatok

Egy magyar internetes hírportál ügye a nemzeti jogorvoslatok kimerítése után megjárta az Emberi Jogok Európai Bíróságát is – ismertették a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A nagytanács hangot adott azon aggodalmának, hogy a magyar bíróságok szigorú álláspontja a jogi felelősség olyan felfogását tükrözi, amely valójában kizárja az alapjogok európai gyakorlatban szereplő feltételek szerinti kiegyensúlyozását.

A felelősség ily módon való megállapítása negatív és elrettentő hatással járhat egy internetes portál kommentkörnyezetére, amely közvetetten dermesztő hatással lehet a véleménynyilvánítási szabadságára is.

Felmerül a kérdés, hogy a felelősségre-vonás elkerülése érdekében milyen eszközök állnak a Facebook-profilt fenntartó társaságok vagy vállalkozások rendelkezésére.

A közelmúltban a Pécsi Ítélőtáblának született egy olyan eseti döntése, amelyben kimondta, hogy nincs olyan elvárás a tartalomszolgáltatóval szemben, hogy az internetes portálján a kommentálás lehetőségét kizárja.

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/J.W.Alker

Azonban ellenőrzést kell gyakorolnia a megjelenő kommentek felett legalább olyan mértékben, hogy ha az érintett kifogást emel, a sérelmes kommentet haladéktalanul el kell távolítania. Ezt a notice-and-take-down rendszer működtetésével vagy úgynevezett content filtering algoritmus alkalmazásával lehet megvalósítani.

Nem kell feltétlenül megvárni, hogy a sértett jelezzen. Elég, ha az oldal üzemeltetője naponta figyelemmel kíséri a publikus beállítás alatt közzétett bejegyzését, és ha a fentiek alapján kirívóan sértőnek talál egy hozzászólást, akkor ésszerű időn belül törölje azt.

Az említett intézkedéseken kívül a társaságnak nem kötelessége képviselni azt a harmadik személy felhasználót a jogsértővel szemben, akit személyiségi jogában megsértettek, mivel ezen jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni – húzták alá végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.