Szigorodó gyakorlat az elővásárlási jog tekintetében

2018.06.21. 08:48

Sokszor merül fel a lakóingatlanok vásárlása során, hogy a lakást megvásárolni kívánó vevő, az adott esetben a társasházban kialakított teremgarázsban is szeretne parkolóhelyhez jutni, így a „teremgarázs albetétben" magának tulajdoni hányadot vásárolva, valamely beállóhely kizárólagos használatát is biztosítani kívánja magának. A földhivatali gyakorlat szigorodása manapság megnehezíti ezeket a tranzakciókat – hívták fel az Origó figyelmét a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, azaz a Ptk. kimondja, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg – fejtették ki a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.

Márpedig valamely teremgarázsban, ahol nem ritkán száznál is több beállóhely van, nem leszünk kizárólagos tulajdonosai parkolóhelyünknek, hanem az egész teremgarázsnak válunk egy tulajdonosává, mely tulajdoni hányadunkhoz kapcsolódik beállóhelyünk használatának kizárólagos joga.

Így pedig nagyon sok, akár több száz tulajdonostársunk is lehet, akik mindegyikét megilleti az elővásárlási jog.

Tulajdonostársak és elővásárlási jog

A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják.

Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg.

Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ és az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok értelmében, ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal.

Amikor nem terheli kötelezettség a tulajdonost

Egyértelmű, hogy ez a kötelezettség adott esetben rendkívül súlyos és költséges adminisztratív terhet róhat az ingatlanukat értékesíteni kívánó tulajdonosokra, hiszen nem kizárt, hogy több száz embert volnának kötelesek ilyen módon értesíteni egy esetleges vételi ajánlatról – hangsúlyozták a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.

Felismerve ezt a körülményt, a jogalkotó a Ptk-ba iktatta azt a rendelkezést, mely szerint nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.

A Ptk-n túlmenően, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet alapján, ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik, csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni.

Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal - tértivevény, átvételi elismervény - köteles igazolni.

Forrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Ha pedig, és a jelen téma kapcsán ez bír kiemelkedő jelentőséggel – húzták alá a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői -, a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.

A követett földhivatali gyakorlat, az utóbbi ideig a nagyszámú, 20-30-at meghaladó számú tulajdonostárs tényét már elfogadta számottevő nehézséget, illetve számottevő késedelmet valószínűsítő körülményként, amelyre a feleknek elég volt hivatkozniuk.

Az utóbbi időben azonban több ügyvéd kolléga is jelezte, hogy az eljáró földhivatalok megkövetelik annak igazolását, hogy az eladó megkísérelte beszerezni az elővásárlásra jogosultak vonatkozó nyilatkozatát.

Ez pedig természetesen rendkívül jelentős további terhet ró az eladókra és magát a jogügyletet is lényegesen költségesebbé és időigényessé teheti.

Mindebből kifolyólag, mindenféleképpen érdemes nyomon követni a vonatkozó gyakorlat alakulását, hiszen számos jogügylet esetében bírhat a földhivatali jogértelmezés esetleges változása rendkívül komoly hatással.