D.A.S. JogSzerviz: a munkabér védelme, kifizetések és levonások

2018.06.30. 12:06

Hatályos jogunk a munkaszerződés elengedhetetlenül szükséges tartalmi elemeként határozza meg a munkakört és az alapbért. A munkabérrel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy az a munkavállalónak és családjának megélhetését, egzisztenciális biztonságát szolgálja, a szabályozás több garanciális rendelkezést is tartalmaz – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Lényeges egyfelől, hogy a munka törvénykönyve értelmében a munkabért kizárólag forintban lehetséges kifizetni – eltérés csak jogszabály felhatalmazása, illetőleg külföldi munkavégzés esetén lehetséges – hangsúlyozta dr. Heinrich Renáta.

Noha ez a rendelkezés első olvasatra magától értetődőnek tűnik, szerepe mégis kiemelkedő. Ez teremti meg az arra vonatkozó tilalmat, hogy a munkáltató a munkavállaló munkáját utalvánnyal vagy egyéb, fizetőeszközt helyettesítő formában díjazza.

Legkésőbb a hónap tízedik napjáig

A munkabér kifizetése megtörténhet készpénzben vagy bankszámlára történő utalással, melynek a törvény alapján legkésőbb a hónap tízedik napjáig szükséges kifizetni (ettől a felek ugyanakkor eltérően is megállapodhatnak) a fizetési jegyzék rendelkezésre bocsátása mellett.

Ebből a munkavállaló az esetleges levonások és az elszámolás megfelelőségét megállapíthatja.

A kifizetés szabályain túlmenően a törvény korlátozza a munkabérből történő levonás szabályait is. A levonások egyik csoportját a jogszabályi rendelkezések alapozzák meg – ebbe a körbe tartoznak az adók és járulékok.

Ezen túlmenően végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat alapján van mód levonásra.

Legfeljebb ennyi tiltható le

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint ne feledkezzünk meg arról, hogy a végrehajtási eljárás során a munkabérnek legfeljebb 33 százaléka tartásdíj követelés, illetőleg jogalap nélkül felvett munkabérből vagy társadalombiztosítási ellátásból kapcsolatos követelés esetén maximálisan 50 százaléka tiltható le.

Amennyiben a munkáltatónak a fentieken túlmenően követelése áll fenn a munkavállalóval szemben, azt kizárólag a munkavállaló hozzájárulásával vonhatja le – ide tartozik a munkavállaló által okozott károk rendezése is.

Amikor a munkavállaló fizetési felszólítást kap

Ezen a ponton lényeges említést tenni arról az esetkörről, amikor a munkavállaló fizetési felszólítást vesz kézhez a munkáltatótól.

Ez az egyéb fizetési felszólításokhoz képest annyiban speciális, hogy a kézhezvételét követő harminc napon belül az illetékes közigazgatási- és munkaügyi bíróság előtt megtámadható.

Forrás: MTI/Faludi Imre

A határidő jogvesztő, és a megtámadás elmaradása esetén a fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal látható el, ami alapján a tényleges behajtás is elrendelhető.

A munkáltatóval szembeni igény

Nem példátlan, hogy akár a munkaviszony fennállása alatt, akár annak megszűnését követően a munkavállalónak meg nem fizetett munkabérből vagy végkielégítésből eredő igénye keletkezik a munkáltatóval szemben.

Sikeres igényérvényesítés során is szembesülhet azonban azzal, hogy jogerős határozat birtokában is akadályokba ütközik a tényleges megtérülés, ugyanis a munkáltató időközben fizetésképtelenné vált.

Az ilyen esetekre nyújt megoldást a felszámolási eljárás, illetőleg az ennek keretében lehívható támogatás az úgynevezett Bérgarancia Alapból.

Az alapból történő pénzügyi támogatás lehívását kizárólag a felszámoló kezdeményezheti, és csakis a bér-, valamit bérjellegű követelések kielégítését szolgálhatja – utalt rá végezetül dr. Heinrich Renáta.