Ab-döntés: fellélegezhetnek a szellemi tulajdonnal foglalkozók

2018.07.03. 15:50

Alaptörvénybe ütközik az Európai Szabadalmi Bíróságról szóló nemzetközi megállapodás kihirdetése, így az Alkotmánybíróság döntése nyomán fellélegezhetnek a szellemi tulajdonnal foglalkozó szakemberek, különösen a szabadalmi ügyvivők – hívta fel az Origó figyelmét dr. Szamosi Katalin, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke.

Dr. Szamosi Katalin kifejtette: az Alkotmánybíróság X/1514/2017. határozatában (13:2 arányban) az Alaptörvény 25. cikkébe ütközőnek találta az Európai Szabadalmi Bíróságról (Unified Patent Court, UPC) szóló megállapodás kihirdetését.

A Kormány nevében az igazságügyi miniszter a UPC megállapodás esetleges ratifikációja kapcsán kérte az Alaptörvény értelmezését az Alkotmánybíróságtól. A UPC megállapodást - amely az egységes hatályú európai szabadalom létrehozására kialakított megerősített együttműködés hatékony végrehajtásának feltétele - az Európai Unió 25 tagállama írta alá, ennek ellenére a UPC nem tartozik az Európai Unió intézményei közé, hanem a nemzetközi jog általános szabályai szerint létrejövő szervezet.

A UPC egy adott ügycsoportban kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nemzetközi bíróság, amely az uniós jog, a részes tagállamok által kötött egyéb nemzetközi megállapodások és a nemzeti jog értelmezésére és alkalmazására jogosult. Döntéseivel szemben a jogorvoslat kizárólag a saját szervezetén belül biztosított, így a megállapodás ratifikálása esetén a magyar bíróságok egy ügycsoport vonatkozásában egyáltalán nem rendelkeznének illetékességgel és joghatósággal.

Első kérdés: mennyiben sérti alkotmányos önazonosságunkat?

A Kormány első kérdése az volt, hogy sérti-e Magyarország alkotmányos önazonosságát az UPC megállapodásnak az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése alapján történő kihirdetése, azaz a UPC megállapodáshoz hasonló megerősített együttműködések az uniós jog részének vagy a nemzetközi jog szerint kötött szerződésnek számítanak-e.

E kérdéssel kapcsolatban az Alkotmánybíróság utalt a 22/2016. (XII. 5.) AB határozatára, amelyben kimondta, hogy "Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozásával nem szuverenitásáról mondott le, hanem csak egyes hatáskörök közös gyakorlását tette lehetővé, ennek megfelelően Magyarország szuverenitásának fenntartását kell vélelmezni az Európai Unió alapító szerződéseiben megállapított jogokhoz és kötelezettségekhez képest további hatáskörök közös gyakorlásának megítélésekor (fenntartott szuverenitás vélelme)." Eszerint a Magyarország által megkötni szándékozott nemzetközi megállapodás esetében vizsgálni szükséges, hogy az Alaptörvény Q) cikke vagy az Alaptörvény E) cikke biztosít számára alkotmányos jogalapot.

Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a megerősített együttműködés sajátos megítélés alá tartozik: Magyarország köthet ugyan olyan nemzetközi szerződést, amelynek csak uniós tagállamok a részesei, és amely által létrehozott intézmény uniós jogot alkalmaz, ez azonban csak akkor válik az uniós jog részévé, ha ennek jogalapja az Unió alapító szerződéseiben megtalálható.

Ezt a feltételt a konkrét együttműködés esetében a Kormánynak kell vizsgálnia. Amennyiben a Kormány úgy ítéli meg, hogy az Európai Unió alapító szerződései az intézmény létrehozására vonatkozó hatáskört már meghatározták, úgy az ezt végrehajtó nemzetközi szerződés kihirdetésének jogalapja az Alaptörvény E) cikke, egyéb esetben pedig az Alaptörvény Q) cikke.

Második kérdés: milyen érvényességi kellékek szükségesek a kihirdetéshez?

A Kormány által felvetett másik kérdés arra irányult, hogy nemzetközi jogi szerződés esetén milyen érvényességi kellékek szükségesek a kihirdetéshez. Ennek megválaszolásakor az Alkotmánybíróság elsőként azt vette figyelembe, hogy a UPC nem csupán az uniós jogot alkalmazza az eljárása során, hanem a tagállamok által megerősített nemzetközi szerződéseket és a tagállamok nemzeti jogát is. Ez pedig azzal jár, hogy a UPC döntései kikerülnek a hazai jogorvoslati fórumrendszerből, így az alkotmányossági vizsgálat alól is.

Az Alkotmánybíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország több nemzetközi bírói fórum joghatóságát is elismeri, azonban ezen fórumok tipikusan valamely nemzetközi jogi vagy uniós jogi kérdést vizsgálnak és az eljárásban az érintett tagállam peres félként vesz részt. A bírói fórumot létrehozó nemzetközi megállapodások tipikus esetének az felel meg, hogy a létrehozott fórumok valamilyen speciális jogorvoslati funkciót látnak el.

Ehhez képest az egyes ügycsoportokra létrehozott nemzetközi különbíróság különlegessége az, hogy nem csupán a perorvoslat, hanem az alapügy is a speciális bírósághoz kerül át. Ezért az érintett ügycsoportokban a magánfelek közti jogviták teljes mértékben kikerülnek a hazai bíróságok joghatósága alól, ez pedig ellentétben áll az Alaptörvény hazai bíróságokról szóló fejezetével. Az Alaptörvény ugyanis előírja, hogy minden hazai illetőségű magánjogi jogvitában a hazai bíróságok döntenek.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az olyan nemzetközi szerződés, amely a magánjogi jogviták egy csoportjának elbírálására vonatkozó joghatóságot nemzetközi intézményre ruházza át, és ezáltal a jogviták elbírálását, illetve az azok során született bírói döntéseknek az alkotmányos felülvizsgálatát teljes mértékben kivonja a magyar állami joghatóság alól, nem hirdethető ki.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők korábban megjelent cikkében, hogy az egységes hatályú európai szabadalom és UPC rendszer lényegében már 2015 óta indulásra kész, "csak" a ratifikálása volt már hátra. A rendszer elindításához legalább 13 ország általi ratifikálásra van szükség, amely országok között kötelezően szerepelnie kell az Egyesült Királyságnak, Németországnak és Franciaországnak. Ezek közül Franciaország már korán ratifikálta az egyezményt, míg az Egyesült Királyság a BREXIT tárgyalások miatt folyamatosan halogatta az aláírást, azonban végül idén április 28-án még is ratifikálta azt.

Mivel Egyesült Királyság volt a 16. ország, amely mégis úgy döntött, hogy be kívánja vezetni ezt a speciális fórumot, már csak Németországtól függ, hogy mikor indul valójában a rendszer. Jelenleg a Német Szövetségi Alkotmánybíróság előtt is hasonló kérdés van a terítéken, amelynek kimenetele mindezidáig bizonytalan. Várhatóan 2018 végére születik döntés az ügyben. A magyar Alkotmánybíróság jogértelmezése tehát nem befolyásolja a rendszer elindulását, ugyanakkor késlelteti Magyarország csatlakozását a rendszerhez.

Miért fontos ez a hazai kis- és középvállalkozások számára?

De miért fontos a fenti értelmezés a hazai kis- és középvállalkozások számára? Az egységes hatályú európai szabadalom a találmányok egyszerűbb és olcsóbb védelmét teszi lehetővé – hangsúlyozta dr. Szamosi Katalin.

Következésképpen a Magyarországon működő, kutatás-fejlesztés területén aktív, nemzetközi piacokra termelő cégek egyértelműen kedvezményezettjei lesznek az új rendszernek, hiszen költségeik csökkenek és a szabadalmi jogi környezet is egységesebbé válik számukra.

Ám az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb a külföldi cégek aránya a szellemitulajdon-intenzív ágazatokban. A hazai kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tudatossága és felkészültsége, valamint a kutatás-fejlesztés területén betöltött szerepük nagyon alacsony. Következésképpen, a jelenleg a hazai kkv-k csekély mértékben profitálhatnak a rendszer elindulásából. A rendszer legnagyobb haszonélvezői az EU-n kívüli, különösen amerikai és kínai multinacionális vállalatok lesznek, akik így olcsón és nagyobb területeken élvezhetnek monopoljogokat új termékeikre és szolgáltatásaikra.

Az új rendszer relatív olcsóságából az is következik, hogy a hazánkban hatályos szabadalmak száma jelentősen megemelkedik, egyes becslések szerint tíz-tizenötszörösére is nőhet. Ez pedig új kihívás elé fogja állítani azokat a hazai cégeket, főleg kis- és középvállalkozásokat, amelyeknek eddig kevésbé kellett az ilyen monopoljogokkal foglalkozniuk.

Következésképpen, a relatív költségcsökkenés az innovatív vállalkozások oldalán jelentős költségnövekedéssel fog párosulni a kevésbé innovatív, technológiát követő vállalkozások oldalán, hiszen a tevékenységük végzéséhez folyamatosan figyelemmel kell kísérniük, hogy potenciálisan nem bitorolnak-e valamilyen szabadalmat.

dr. Szamosi Katalin, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnökeForrás: SBGK Ügyvédi és Szabadalmi IrodákOrigo

Itt fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy az egységes hatályú szabadalmi rendszer speciális nyelvi rezsimet vezet be, amelynek eredményeként a Magyarország területére hatályossá váló szabadalmak magyar nyelven csak úgynevezett gépi fordítás eredményeként lesznek hozzáférhetők. Szakszerű, szabadalmi ügyvivők által végzett magyar fordítás nem készül sem a szabadalmak oltalmi körét meghatározó igénypontokról, sem a szabadalmi leírásról, így a nemzeti identitásunk részét képező magyar műszaki nyelv mindenképp veszít az új rendszer bevezetésével.

Az egységes hatályú európai szabadalmi rendszer elindulásával megjelenő több érvényes szabadalom azt fogja eredményezni, hogy több esetben áll majd fenn annak a veszélye, hogy egy hazai cég szabadalombitorlást követ el. Az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásának egyik alapelve volt, hogy a Bíróságnak önfenntartónak kell lennie, így annak működtetéséhez meglehetősen magas díjak kerültek meghatározásra. Míg szabadalombitorlás esetén jelenleg több országban kell pereskedni, addig az új rendszerben az Egységes Szabadalmi Bíróság járna el, amelynek határozata valamennyi részes államban hatályos lenne.

A UPC egyezménytől való tartózkodás nem azt jelenti, hogy más országban (UPC tagállamban) elkövetett szabadalmi bitorlás esetén magyar illetőségű jogi személyek és nemzetiségű magánszemélyek ne lennének perelhetők a UPC bíróságai előtt, valamint fordítva, hogy ezen bíróságok előtt védekezésként szabadalom megsemmisítési eljárást kezdeményezhessenek a magyarok.

Magyarország kimaradása az egyezményből annyit jelent csupán, hogy a szabadalmasok továbbra is kötelesek európai szabadalmaikat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal előtt hatályosítani vagy nemzetközi szabadalmi bejelentések magyarországi szakaszát elvégezni. Illetve a Magyarországon elkövetett jogsértések elbírálására továbbra is a Fővárosi Törvényszék speciális tanács illetékes.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke szerint nemzetgazdasági érdekből sem elhanyagolható, hogy a UPC Egyezményben való részvétel esetén, a Magyarországon fizetett és az "államkasszát" növelő szabadalmi fenntartási díjak töredékére csökkennének. A gazdasági szereplők viszonyában pedig különösen jelentős, hogy egy esetleges szabadalom bitorlása perben a jelenleg is megterhelő milliós költségek könnyen többszörösére emelkedhetnek tekintettel arra, hogy külföldi képviselők, szakértők bevonása is szükséges lehet, amellett, hogy eljárási és egyéb járulékos költségek is magasabbak a fórum előtt.

Jól látható tehát, hogy a magyar vállalkozások jelentős részét hátrányosan érintené a bevezetni kívánt új egységes hatályú európai szabadalmi rendszer, amelyet az SZTNH által megrendelt PwC hatástanulmány is alátámaszt. Ugyanakkor, azon hazai innovatív cégek, amelyek új találmányaikra európai szabadalmat szeretnének szerezni, az UPC Egyezmény magyar ratifikálása nélkül is részesülhetnek a jövőben elinduló rendszer előnyeiből, azaz számukra olcsóbbá válhat a szabadalmak fenntartása és kiterjesztése azon országok területére, amelyek a hatálybalépésétől kezdve részesei az UPC Egyezménynek.

Bár jelen Országgyűlés rendelkezik az egyezmény ratifikáláshoz szükséges 2/3-os többséggel, bízunk abban, hogy az Alkotmánybíróság bölcsessége és nemzetgazdasági érdek érvényesül végső soron – mutatott rá végezetül dr. Szamosi Katalin.