D.A.S. JogSzerviz: a bejegyzett élettársi kapcsolat

A magyar jogrendszer a házasságot férfi és nő önkéntes elhatározásán alapuló életközösségeként határozza meg, és ehhez kapcsolja az olyan személyi és vagyonjogi következményeket, mint a névviselés, a vagyonközösség vagy éppen a törvényes öröklés. A jogalkotó 2009-ben emellett intézményesítette a bejegyzett élettársi kapcsolatot is az azonos nemű párok életközösségeként - de mi is áll pontosan e fogalom mögött, és mi különbözteti meg azt a házasságtól? A D.A.S. JogSzerviz szakértői járják körül a kérdést.

A vonatkozó törvény értelmében bejegyzett élettársi kapcsolat - csakúgy, mint a polgári jogi értelemben vett házasság - az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két nagykorú, azonos nemű személy közt jön létre, akik személyesen kijelentik erre vonatkozó szándékukat.

Míg házasságot a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú gyámhatósági engedéllyel köthet, a bejegyzett élettársi kapcsolat a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek által nem létesíthető – hangsúlyozták a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Jogszabályi tilalmak

A bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvény 3. § (1) bekezdése főszabályként leszögezi, hogy eltérő rendelkezések hiányában erre az életközösségre, illetve annak feleire a házassággal és házastársakkal kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni, majd ugyanezen szakasz további bekezdéseiben nevesíti is az egyes eltéréseket.

Ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy míg a házastársak közösen fogadhatnak örökbe gyermeket - természetesen a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén -, addig a bejegyzett élettársak számára ez a lehetőség nem áll nyitva.

Ugyancsak kizárt az emberi reprodukciós eljárások szabályainak alkalmazása azonos nemű párok vonatkozásában. A szabályozás ilyetén alakulása lényegében tehát arra enged következtetni, hogy bár az állam magát a partneri kapcsolatot elismeri, arra alapvetően nem tekint családként.

A bejegyzett élettársak a fentiek mellett nem jogosultak egymás nevének viselésére sem.

Forrás: Dennis Skley/Flickr

A törvény ugyanakkor nem nevesíti külön az eltérő rendelkezések körében az olyan népszerű támogatási formákra vonatkozó jogosultságot, mint a családi otthonteremtési kedvezmény vagy az első házasok kedvezménye, így ilyen lehetőségeket illetően elviekben a bejegyzett élettársakra kvázi házastársakként kell tekinteni.

Szintén nem rendel eltérést alkalmazni a jogszabály az öröklési viszonyokat és a vagyonközösséget illetően a házassághoz képest.

Lényeges, hogy a különnemű élettársaknak is módjukban áll regisztráltatni kapcsolatukat - közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozattal, illetőleg az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzés útján - ez azonban sem fogalmilag, sem tartalmilag nem teszi az élettársi kapcsolatot bejegyzett élettársi kapcsolattá – mondták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.