A képviselők mentelmi jogának kérdései

2018.07.27. 09:20

A képviselő mentelmi joga nem terjed ki a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokra, az objektív felelősség alapján tehát a gyorshajtások alól nem mentesülhetnek – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Gombolai Éva kifejtette: az Alaptörvény rendelkezése szerint az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. A részletes szabályokat azonban már nem az Alaptörvény, hanem az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény rendezi.

Több olyan, az Országgyűlés működéséhez kapcsolódó poszt, tisztség is van, melyre a képviselők mentelmi jogának a szabályait kell alkalmazni, ilyen például a háznagy és a nemzetiségi szószóló is, de ugyanígy mentelmi jog illeti meg például az Állami Számvevőszék elnökét és a legfőbb ügyészt is.

A megválasztás napjától

A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg, de a képviselők választásán jelöltként igazolt személy ugyancsak rendelkezik mentelmi joggal.

A mentelmi jog a köztudatban sokszor úgy csapódik le, miszerint az csak azt szolgálja, hogy a képviselők ne legyenek felelősségre vonhatóak, ténylegesen azonban nem erről van szó – húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A mentelmi jog az Európai Unió összes tagállamában alkotmányos szinten szabályozott jogosultság, illetve az Európai Parlament tagjait is megilleti. A mentelmi jog a képviselők függetlenségét hivatott biztosítani azáltal, hogy ne kelljen tartaniuk kifejezetten a tevékenységük gyakorlását akadályozó eljárásoktól.

Két elemből áll a mentelmi jog

A mentelmi jog két elemből áll: a felelőtlenségből és a sérthetetlenségből. A felelőtlenség azt jelenti, hogy a képviselő bíróság vagy hatóság előtt - képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt.

Ez tehát egyfajta szólásszabadságot biztosít a képviselők számára, ugyanakkor nem korlátlan szólásszabadságot, hiszen pl. a közösség elleni izgatás tilalmazott a képviselők számára is.

A mentelmi jog másik eleme a sérthetetlenség, ami a képviselővel szemben indítható büntetőeljárásnak szab korlátokat. Amíg azonban a felelőtlenség feltétlen, vagyis a mandátum megszűnésétől függetlenül áll fenn, a sérthetetlenség csak annak felfüggesztéséig védi a képviselőt.

Ez azt jelenti, hogy a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint - a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában - szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárás jogi kényszerintézkedést alkalmazni.

Forrás: Milous Chab - Dreamstime

A képviselőt csak bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni, vagy vele szemben más büntetőeljárás jogi kényszerintézkedést alkalmazni.

Ezen kívül szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet - ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak - szabálysértési őrizetbe venni, vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni.

A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az ügyész terjeszti elő, arról az Országgyűlés dönt.
A képviselő mentelmi joga nem terjed ki a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokra, az objektív felelősség alapján tehát a gyorshajtások alól nem mentesülhetnek – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.