KRS: az üzletszerű széfszolgáltatás szabályai

2018.09.06. 11:10

Nyáron általában megnövekszik azoknak a száma, akik rövidtávra szeretnének széfet bérelni, ugyanis a távollevők, hogy értékeiket biztonságban tudják, nem otthon, hanem széfben szeretnék ezeket a vagyontárgyakat őrizni. Ezen kívül az alacsony kamatok is arra sarkallják az embereket, hogy pénzüket inkább széfekben tárolják. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ki jogosult üzletszerű széfszolgáltatást nyújtani. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői ehhez nyújtanak segítséget írásukban.

Az MNB piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett egy kft ellen, ugyanis felmerült a gyanú, hogy a társaság jogosulatlan széfszolgáltatási tevékenységet végez – ismertették a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján az MNB augusztus 2-án kiadott végzésében ügyfélvédelmi okokból azonnali hatállyal megtiltotta a társaságnak, hogy bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen és az MNB honlapján figyelmeztetést is közzétett a fogyasztók számára.

Ugyanazon alkalmazottak és infrastruktúra

Az ügy érdekessége, hogy az MNB a vizsgálata során megállapította, hogy a társaság egy másik társaság tevékenységét folyatatja tovább ugyanazon a helyszínen, ugyanazon alkalmazottakkal és infrastruktúrával, amelyet szintén jogosulatlan széfszolgáltatási tevékenység miatt az MNB már 2017 decemberében 128 millió forint bírsággal sújtott.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: „Hpt.") rendelkezési szerint üzletszerű széfszolgáltatási tevékenységet kizárólag olyan pénzügyi intézmény (hitelintézet és pénzügyi vállalkozás) végezhet, aki e tevékenységre az MNB engedélyével rendelkezik.

Fontos, hogy széfszolgáltató nem kizárólag bank lehet, hanem olyan szövetkezet, alapítvány, vagy fióktelep is, amely a Hpt-ban előírt követelményeknek megfelel – emelték ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A törvényi követelmények

Felügyeleti engedélyhez kötött széfszolgáltatásnak olyan tevékenység minősül, amely során a szolgáltató az ügyfél számára megállapodás alapján, állandóan őrzött helyiségben széf rendelkezésre bocsátását vállalja oly módon, hogy az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy ebben értékeit maga helyezze el és vegye ki.

Ezt a klasszikus banki tevékenységet a pénzügyi intézmények önálló főszolgáltatásként, fokozott biztonsági követelmények betartásával végezhetik.

Az engedély nélküli széfszolgáltatást nyújtó társaságok ugyanakkor nem teljesítik a jegybanki engedély megszerzéséhez szükséges fokozott biztonságú, szigorú személyi, tárgyi és informatikai feltételeket, az ügyfeleket megtévesztik, és bennük hamisan alakítanak ki biztonságérzetet. Másrészt a fogyasztók súlyos kockázatnak teszik ki az itt elhelyezett értékeiket.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

Fontos kiemelni, hogy az egyéb intézmények értékmegőrző szolgáltatása (pl. szálloda, színház, fürdő, pályaudvar), melyet a Polgári Törvénykönyv szabályoz, járulékos jellegű, az intézmény más típusú főszolgáltatását egészíti ki.

Ennek megfelelően az ügyfelek, akik a főszolgáltatást igénybe veszik a járulékos értékmegőrző szolgáltatás során kisebb értékű vagyontárgyakat helyeznek el a széfben, mely egyszerűbb biztonsági megoldásokkal rendelkezik, így ez a járulékos szolgáltatás az MNB engedélye nélkül is végezhető – mutattak rá végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.