D.A.S. Jogszerviz: a személyes adatok sorsa

2018.09.14. 20:07

Napjainkban soha nem látott mértékben felgyorsult az információáramlás, ráadásul sokkal több személyes adatunk kering a világhálón (sok esetben önszántunkból - gondoljunk csak a közösségi oldalakra), mint alig egy évtizeddel ezelőtt. A nagyobb szabadság ugyanakkor nagyobb kockázatokat is rejt magában, így érdemes tisztában lennünk azzal, miként kezelhetők személyes adataink, és sérelem esetén milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésünkre – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Heinrich Renáta szerint mindenekelőtt lényeges tisztáznunk, hogy az érintettre vonatkozó bármely információ személyes adatnak minősül, az érintett pedig az a természetes személy, aki bármely ilyen információ alapján azonosított vagy azonosítható.

A személyes adatok körében megkülönböztetünk úgynevezett különleges adatokat, melyek az egyénnel kapcsolatos jóval érzékenyebb információkat takarnak – így különösen származásra, világnézeti- vagy politikai véleményre vonatkozó adatok vagy személyi azonosítók.

Csak meghatározott és jogszerű célból lehet

Személyes adatot kezelni kizárólag egyértelműen meghatározott és jogszerű célból lehetséges, jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Lényeges azonban, hogy kizárólag olyan személyes adat kezelhető, mely a cél eléréséhez alkalmas, és annak megvalósulásához elengedhetetlen. Lényeges, hogy mindig az eset egyedi körülményeinek ismeretében vizsgáljuk meg az adatkezelést: nem jogellenes például, hogy munkáltatónk ismeri személyazonosító adatainkat, hiszen a hatályos jogszabályok a felek azonosító adatait szerződéses elemként nevesítik.

Törvényi cél hiányában az érintettnek kifejezetten hozzá kell járulnia személyes adatainak kezeléséhez – ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor az adatkezelés az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges.

Forrás: AFP/NurPhoto/Jaap Arriens

Továbbá kivételt képeznek azok az esetek, amikor a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges és azzal arányos.

Ugyanebbe a körbe tartozik az is, amikor az érintett a személyes adatokat maga hozta nyilvánosságra, azonban a szükségesség és arányosság ez esetben is vizsgálandó szempont.

Az érintettnek természetesen joga van tárolt személyes adatairól és azok kezeléséről tájékoztatást kapni, azokhoz hozzáférni, helyesbítést kérni. Abban az esetben, amennyiben az érintett visszaélést tapasztal, a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatósághoz fordulhat annak kivizsgálása és megfelelő szankció alkalmazása érdekében, mely akár bírság kiszabásához is vezethet.

Az adatkezeléssel kapcsolatban keletkezett károk megtérítése iránti igényét a sérelmet szenvedett fél természetesen bíróság előtt is érvényesítheti – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.