Egy kényszertörlési eljárás könnyen átfordulhat felszámolássá

Egy friss kúriai határozat kimondta, hogy a kényszertörlés alatt álló cég esetén a felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételeit nem a csődtörvény, hanem a cégeljárási törvény állapítja meg, amelynek megfelelően a kényszertörlési eljárás már akkor is átfordul felszámolásba, ha csak valószínűsíthető, hogy fedezetelvonó ügylet miatt a cég vagyona jelentősen csökkent, illetve vagyontalan – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A Kúria konkrét döntésének alapjául szolgáló tényállás szerint egy követelését bejelentő hitelező tájékoztatta a cégbíróságot arról, hogy neki információja van arról, miszerint az adós cég vagyoni helyzetében jelentős változás történt (továbbértékesítette a neki eladott ingatlant) a kényszertörlés közzétételének a napját megelőző évben – ismertették a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A cégbíróság ezen hitelezői igénybejelentés során megalapozottan valószínűsítette azt, hogy a kényszertörlés alatt álló cégnek fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, hiszen a megszerzett ingatlan továbbértékesítése folytán befolyt ellenértékkel a cég a jogügylet után nem egészen egy hónap elteltével már nem rendelkezett, amelynek megfelelően elrendelte a felszámolását.

Nem osztotta az adós cég érvelését a Kúria

A Kúria a felülvizsgálati eljárás során nem osztotta az adós cég képviselőjének azon érvelését, hogy egy társaság fizetésképtelenségének megállapítására a csődtörvény 27. § (2) bekezdésében felsorolt okok esetén van csak lehetőség, hanem a Kúria kimondta, hogy kényszertörlés esetén a felszámolási eljárás elrendelésének eseteit a cégtörvény tartalmazza, amely nem teszi lehetővé az adós cég fizetésképtelenségének és a hitelező igény megalapozottságának részletes vizsgálatát.

A cégtörvény szerint a felszámolás elrendeléséhez elegendő az, ha a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt jelentősen csökkent vagy fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

A Kúria utalt arra is, hogy a fedezetelvonó ügylet megtörténtét valószínűsítheti az a körülmény is, ha a vagyonvesztés mértéke a cég utolsó közzétett számviteli törvény szerinti beszámolójában kimutatott saját tőke összegének legalább a felét eléri, amely feltétel bekövetkezte a konkrét esetben aggálytalanul megállapítható volt.

Javasolt elkerülni a kényszertörlési eljárást

A fentiekre tekintettel javasolt mindent megtenni a kényszertörlési eljárás megindításának elkerülése érdekében, ha lehet olyan hitelezői igény, amelynek a kielégítését a cég vagyona nem fedezi – hangsúlyozták a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Hiszen egy megindult kényszertörlési eljárás könnyen felszámolássá alakulhat át, amely eljárásban mind a vezető, mind a tulajdonos súlyos jogkövetkezményekkel számolhat, ha neki felróható, törvényben meghatározott okokból egy hitelezője nem tud a követeléséhez hozzájutni.