D.A.S. JogSzerviz: a parkolás megtörténtével létrejön a jogviszony

2018.10.05. 08:44

A parkolási jogviszony a parkolás tényével létrejön, jogi értelemben a nemfizetés szerződésszegésnek minősül, amelynek a jogkövetkezményével a parkolási szolgáltatást igénybe vevő személy ettől az időponttól kezdődően tisztában van – ismertetett egy alkotmánybírósági határozatot az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Eszerint a jogi helyzet – az alap- és az emelt összegű pótdíjfizetési kötelezettség beálltára vonatkozó jogszabályi előírás – világos, kiszámítható és előre látható. A fizetési kötelezettség a járművön elhelyezett értesítéstől függetlenül beáll.

Teljesen véletlenszerűen egyazon napon látott napvilágot két, hasonló kérdést felvető hír. Az egyik szerint a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság megbírságolta a Magyar Telekomot, amiért jogsértő módon értesíti a számlatartozással rendelkező ügyfeleket – mondta el az Origónak dr. Gombolai Éva.

A másik hír egészen pontosan egy alkotmánybírósági határozat, mely elutasítja egy parkolási pótdíj miatt zajló perben az eljáró bíró indítványát, melyet közúti közlekedésről szóló törvény egyik rendelkezésének alkotmányellenessége ügyében nyújtott be.

Az ominózus szabály a szabálytalanul várakozók pótdíjazásáról, illetve az pótdíj be nem fizetése esetén fizetendő emelt összegű pótdíjról szól.

Jogszerűtlen gyakorlat

Az érdekesség az, hogy a Telekom esetében a hatóság azt a gyakorlatot találta jogszerűtlennek, mely szerint a szolgáltató a nem-fizető ügyfeleket sima postai levélben értesítette arról, hogy amennyiben meghatározott időn belül nem egyenlítik ki a számlatartozásukat, a szolgáltatás korlátozására, végső soron pedig annak felmondására kerülhet sor.

A hatóság hivatkozása szerint ugyanis a sima postai levél nem bizonyítja sem a felszólítás megtörténtét, sem annak időpontját. Márpedig a díj megfizetésére nyitva álló határidő a felszólítás kézhezvételétől számít.

Fontos kiemelni, hogy a jogszabály az előfizetés felmondásával kapcsolatban írja elő a tértivevényes levelet, egyéb esetekben az előfizető értesítéséről szól. Az előfizető értesítésének azonban – a hatósági állásfoglalás tükrében – mind megtörténtét, mind időpontját illetően igazolhatónak kell lennie. Erre pedig az egyszerű postai levél alkalmatlan.

Vagyis, ha nem fizetjük meg a telefonszámlát, a szolgáltató igazolható módon szólítson fel arra, hogy fizessünk egy póthatáridőn belül, különben következményei lesznek – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A parkolási bírság jogi kérdései

Nézzük, hogy ehhez képest hogyan zajlik a parkolási bírságolás? A közúti közlekedésről szóló törvény értelmében, ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni.

A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni. Fontos, hogy a pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon túli befizetés komolyan megemelkedik.

Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az autós valóban várakozási díj megfizetése nélkül parkolt, azonban – állítása szerint – a pótdíj kiszabásáról szóló, a szélvédőjére helyezett értesítést nem kapta meg, így a pótdíjtartozásról csak a később kézbesített fizetési felszólításból értesült.

A parkolási díjat és az alap-pótdíjat ezután megfizette, indokolatlannak tartotta azonban, hogy a 15 napon túl fizetendő, emelt összegű pótdíjat követelik tőle. Az ügyben eljáró bíró ezzel az állásponttal azonosult, de a jogszabályi előírás miatt az Alkotmánybírósághoz kellett fordulnia a jogszabály alkotmányellenességének megállapítása érdekében.

A bíróság indoklása

Az alapügyben eljáró bíró indítványában kifejtette, hogy még a felszólítás lefényképezése sem bizonyítja, hogy az értesítés valóban el is jutott az üzemben tartóhoz. Ez pedig azt jelenti, hogy az első értesítéshez való „hozzájutás kérdésében a véletlenszerűség dominál", ebből következően pedig az emelt összegű pótdíj fizetésére vonatkozó kötelezettség beálltának mintegy „szerencsejellege" van – hangsúlyozta dr. Gombolai Éva.

Erre tekintettel a bíró szerint indokoltabb lenne, ha a pótdíj növekedésére csak az erre figyelmeztető fizetési felszólítás szabályszerű kézbesítését követően lenne lehetőség, vagy ha a jogalkotó megnövelné a 15 napos határidőt, esetleg ha a pótdíj emelkedéséről szóló szabályt teljesen eltörölné.

Előírás ugyanis, hogy a fogyasztó csak akkor nézzen szembe emelt polgári jogi szankcióval, ha igazolható módon értesítették arról, hogy saját döntésével, magatartásával – az alappótdíj befizetésével – elkerülheti azt, aminek jelen esetben az is növeli a jelentőségét, hogy a szélvédőn való kézbesítés ténye és időpontja jelenleg megdönthetetlen.

Fotó: Gulyás Péter

Az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a vizsgált ügyben a jogszabály világosságával kapcsolatban aggály nem áll fenn: a törvény egyértelműen szabályozza a parkolási jogviszony jogi természetét (polgári jogi szerződés), a szóban forgó rendelkezés pedig a szerződésszegés jogkövetkezményét rögzíti világosan.

A parkolási jogviszony a parkolás tényével létrejön, jogi értelemben a nemfizetés szerződésszegésnek minősül, amelynek a jogkövetkezményével a parkolási szolgáltatást igénybe vevő személy ettől az időponttól kezdődően tisztában van.

A jogi helyzet – az alap- és az emelt összegű pótdíjfizetési kötelezettség beálltára vonatkozó jogszabályi előírás – világos, kiszámítható és előre látható. A fizetési kötelezettség a járművön elhelyezett értesítéstől függetlenül beáll.

Az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, „kétségtelen, hogy az értesítésnek a szélvédőlapáton történő elhelyezése nem jelenti szükségképpen, hogy a szerződésszegő fél megfelelő időben (még a 15 nap elteltét megelőzően) értesül a pótdíj kiszabásáról (pl. mert az értesítést valaki leveszi a gépjárműről), a szerződésszegés tényével (vagyis a díj meg nem fizetésével) azonban tisztában van.

Láthatjuk, hogy az Alkotmánybíróság sokkal szigorúbb elvárásokat támaszt a fogyasztóval szemben: kellő körültekintést követel meg, ami azt jelenti, hogy még a szélvédőről lesodort értesítés ellenére is legyünk tisztában azzal, hogy kötöttünk egy szerződést, de nem fizettünk, ami következményekkel jár.

Gyakorlatilag mindkét eset erről szól. Az egyedüli különbség talán a szolgáltatás jellege: a parkolás esetén egy már igénybe vett, visszavonhatatlan szolgáltatásról van szó, hiszen a jármű már várakozott az adott helyen. Másfelől a telefonos előfizetés korlátozása vagy felmondása komolyabban érinti az előfizetőt.

A háttérben meghúzódó jogintézmények azonban olyan mértékű hasonlóságot vetnek fel, hogy komolyan felmerül a kérdés, tényleg hatékonyabbnak és jogbiztonságot szolgálónak kell tekintenünk a szélvédőn kézbesített értesítéseket, mint sima postai leveleket? Sőt, ha beleegyezünk, akkor sms-üzeneteket?

Másik oldalról viszont: ha fogyasztóként egyenrangúságot követelünk, nem a saját jogkövető magatartásunkkal kellene kezdenünk az olyan egyszerű szerződéseinket, mint egy parkolás vagy telefon-előfizetés? – tette fel a kérdést végezetül dr. Gombolai Éva.