D.A.S. JogSzerviz: közeleg a határidő a fúrt kúttal rendelkezőknek

2018.10.18. 12:57

A közelmúltban nagy port kavart a jogalkotó által hozott új szabályozás, mely előírja, hogy a meglévő fúrt kutak üzemeltetéséhez és fennmaradásához vízjogi engedély szükséges. A továbbiakban a D.A.S. JogSzerviz szakértője áttekinti azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén mindenképpen szükséges engedélyt kérni a kút további fenntartásához, illetve elmagyarázza azt is, hogy mely hatóságnál kell a kérelmet előterjeszteni.

Valószínűleg sokaknak vannak olyan családtagjai, ismerősei, barátai, akiknek a telkén fúrt kút van. Régi idők maradványa ez a hasznos kis találmány, melyet manapság leggyakrabban a kerti locsolásra használnak – mondta el az Origónak dr. Fekete Klaudia.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet akként rendelkezik, hogy a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője, valamint bizonyos esetekben a járási hivatal, másodfokon pedig a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja. Felügyeleti szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

Feltételek és követelmények

Ezek alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges azon kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti.

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvíz-készlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

Továbbá: ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és nem gazdasági célú vízigény – húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A fentiek mellett a kút engedélyezésének feltétele a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése.

Fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén pedig annak megállapítása, hogy az előzőekben felsorolt feltételeknek megfelel, és nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.

A vízgazdálkodási bírság

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény előírja, hogy abban az esetben, ha a vízügyi hatóság a vízi munka, vízi létesítmény megvizsgálása után a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni.

A bírság mértéke az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet. Fontos azonban, hogy a magánszemélyekre kiszabható bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.

Az a személy, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízi létesítményt, például fúrt kutat, abban az esetben mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Forrás: Shutterstock

Mindezek alapján a bírság kiszabásának megelőzése céljából javasolt – húzta alá dr. Fekete Klaudia -, hogy ügyelve a közelgő határidőre, azon fúrt kúttal rendelkezők, akik eddig még nem kértek fennmaradási engedély, mielőbb tegyék meg bejelentésüket és kérelmezzék az engedély megadását a települési önkormányzat jegyzőjétől.

A kérelemnek része egy dokumentációt is, melynek kötelező elemeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Ez alapján a teljesség igénye nélkül a kérelmező személyes adati mellett kötelezően meg kell adni a kútra vonatkozó műszaki adatok is, valamint fényképeket is csatolni kell a kútról.

A dokumentáció részeként szükséges egy nyilatkozattétel is, melynek megtételére a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletben megjelölt feltételeknek megfelelő vízkútfúró szakképesítést szerzett szakember jogosult és, amely tartalmazza, hogy a tervdokumentációban közölt adatok a valóságnak megfelelnek, valamint azt, hogy a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet.

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyt mind az ásott kútra, mind a fúrt kútra vonatkozóan kötelező előterjeszteni, valamint, hogy a kérelem benyújtásával egyidejűleg ötezer forint eljárási illetéket is meg kell fizetni a kérelmezőnek – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.