A Nyugat-Európában már bevált adótervezési eszköz 2019-től elérhető Magyarországon is

2018.10.24. 20:06

A mögöttünk hagyott ünnepi hétvége előtt beterjesztett „adócsomagban" napvilágot láttak egy új adózási intézmény részletszabályai. A csoportos áfa alanyiság után Magyarországon is elérhetővé válik a csoportos társasági adózás alkalmazása és ezzel egy ideje fennálló versenyhátrány kerül felszámolásra – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Régóta ismert, hogy önmagában az alacsony társasági adómérték már nem elégséges versenyelőny, a határon átnyúló befektetések, tranzakciók, vagy akár a letelepedés helyszíne és formája, valamint a beruházás nagysága és ennek következményeként a költségvetési bevételek tekintetében is sokkal inkább meghatározó szerepe van az adókonszolidáció hiányának vagy meglétének.

Az adókonszolidáció kezelése a csoportos társasági adózási modellek egyik fő pillére, jellemzője – emelték ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Az adókonszolidáció hiánya gyakran gazdasági kettős adóztatáshoz vezet és gátolja a több országra kiterjedő befektetéseket, üzleti tevékenységet és ily módon közvetlen hatással bír a befektetésekre, adóalap átcsoportosításokra. Egyértelmű korreláció mutatható ki az effektív társasági adóteher és a veszteség-elszámolások mértéke között.

Mi is az a csoportos társasági adózás?

Az EU-tagállamok többsége országhatáron belül hosszú évek óta, míg 4 tagállam már határon átnyúlóan is biztosítja az adójogi konszolidációt, vagyis a csoportos társasági adózás lehetőségét a társaságok számára. A legkomplexebb, legfejlettebb csoportadózási modell jelenleg Ausztriában működik.

A csoportadózás lényege, hogy egy adott vállalatcsoport az adott adónem tekintetében egyetlen adóalanynak számít, míg minden más tekintetben megőrzik a csoporttagok az önállóságukat, ami rugalmasságot ad az adózóknak az üzleti tevékenységük optimális strukturálásához a kettős adózás veszélye nélkül, merthogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények nem minden tekintetben nyújtanak megoldást.

Mi a különbség a csoportos áfa alanyiság és a csoportos társasági adózás között?

Míg a csoportos áfa alanyiság esetében a csoporton belüli ügyletek az áfa szempontjából semlegesítésre, mentesítésre kerülnek, addig a csoportos társasági adózás esetében a társaságok eredményessége alapján történik egy racionalizáció és adókonszolidáció.

Melyek a magyar csoportos társasági adózás jellemzői és igénybevételének feltételei?

A magyar szabályok egyelőre csak a határon belüli csoportos adózást teszik lehetővé, akár már két olyan belföldi illetőségű adózó is alakíthat csoportot, melyek között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony van, a résztvevők száma pedig nem maximált; egy adózó azonban egyidejűleg csak egy csoport tagja lehet.

További feltétel, hogy mérlegforduló napjuk egybeessen, ugyanabban a pénznemben vezessék könyveiket, valamint hogy közösen készítsék el a magyar számviteli törvény vagy az IFRS szerint a beszámolójukat – mutattak rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Mit jelent a csoportos társasági adózás a gyakorlatban, melyek az előnyei?

A csoportot alakító vállalkozások (tagok) elkészítik a saját adólevezetésüket, melyet megküldenek az adóhatóság és a csoportképviselő részére is, aki ezután elkészíti a csoportszintű adóbevallást. A fizetendő társasági adót a csoporttagok között a pozitív adóalapok arányában megosztják, melyet a csoportképviselő a csoportos társasági adóbevallásban jelent be az adóhatóságnak.

A csoportos adóalap speciális veszteségelhatárolási szabályok szerint lesz majd csökkenthető a csoporttagok adott évi negatív adóalapjával, amely az általános veszteségelhatárolási szabályokhoz hasonlóan 5 évig továbbvihető lesz. Az 50 százalékos veszteség felhasználási korlát itt is érvényes lesz.

A csoportos társasági adóalany is 9 százalékos mértékű társasági adó fizetésére lesz kötelezett, az adókedvezményeket a csoporttagok közösen érvényesíthetik majd. A csoportos társasági adóalany az adófelajánlás kapcsán járó jóváírást is alkalmazhatja.

A csoporttagság előtti adókedvezmények pedig akkor lesznek figyelembe vehetők, ha a kedvezmény feltételeinek a tag csoporttagként is megfelel, új adókedvezményt pedig akkor vehet igénybe a csoport, ha a feltételeknek legalább egy csoporttagja megfelel.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

Fontos szabály, hogy mentesülnek a csoport tagjai az egymás közötti ügyletek tekintetében a transzferár dokumentációs kötelezettség alól, a dokumentációt csak a csoportos társasági adóalany szintjén kell majd elkészíteni.

Mi a csoportalakítás módja, melyek az adminisztratív követelmények?

Az áttérést első ízben 2019. január 1-je és 15-e között lehet és kell majd bejelenteni, ez jogvesztő határidő ezután az időablak után a 2019-es évre vonatkozóan már nem lesz lehetséges a bejelentés.

A csoportos társasági adóalanyiság a NAV engedélyével jön majd létre a leendő csoporttagok közös írásos kérelmére.

Az adóhatóság előtt ezt követően a társasági adócsoportot a csoportképviselő testesíti majd meg, aki külön csoportazonosító számot kap. A csoportképviselő speciális nyilvántartást köteles majd vezetni, a csoportos adószámítás részleteiről.

A csoport feloszlása esetén, a korábbi csoporttagok új adóévet kezdenek, adóelőleg bevallást tesznek, és ezt követően adóelőlegeiket és adóikat önállóan vallják be, és fizetik meg.

Tekintettel az év végi és év eleji szabadnapokra, várhatóan nagyjából másfél munkahét áll majd az adózók rendelkezésére, hogy a jövő év vonatkozásában meghozzák döntésüket és benyújtsák kérelmüket az adóhatósághoz, így célszerű már most, az év végi zárásokkal egyidejűleg áttekinteni, mérlegelni, hogy az új adózási intézmény, kedvező lehet-e az adott vállalkozás csoport számára – tanácsolták végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.