Jéghegy a munkahelyen – elkerülhetőek a munkabalesetek?

2018.10.30. 19:29

Jéghegy-hatásnak nevezzük, amikor látszólag felmérhető egy jelenség, valójában azonban annak egy sokkal jelentősebb része láthatatlanul, a mélyben húzódik - akár a jéghegy nagy része. A munkahelyre ez több szempontból is igaz lehet, a D.A.S. JogSzerviz szakértője most a munkahely és egészségünk összefüggését vizsgálja meg.

Dr. Gombolai Éva elmondta: a közösségi oldalakon nagy tetszést aratott arról az úriemberről készített kis videó, ahol egy repülőgép felső csomagtárolójában kívánta elhelyezni a bőröndjét.

A művelet hosszadalmasra sikeredetett, mert emberünk nem látta át, hogy a csomagot csak el kellene forgatni, hogy az minden gond nélkül becsusszanjon a helyére. Ehelyett ő egy módon erőltette, hiszen csak a célt látta maga előtt, az odavezető hatékony utat és módszert nem.

Hogyan illeszkedik a fenti történet témánkhoz? A rendszerszintű gondolkodásra szeretné felhívni a figyelmet, a célok és eszközök komplex vizsgálatának szükségére.

Túlságosan sok a munkabaleset

Magyarországon 2018 első félévében 10.351 munkabaleset történt, ami közel négy százalékos emelkedést mutat az elmúlt év azonos időszakához képest, a csonkolásos balesetek száma pedig harmadával emelkedett.

A nagyobb munkáltatóknál számszerűen több a baleset, a halálos balesetek fele azonban a kisebb (1-9 főt foglalkoztató) munkáltatóknál következik be, ami kiugróan magas arány.

Ezek a számok azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik – húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A balesetek bekövetkezéséhez sok ok vezethet, megelőzésük nem ritkán anyagi megfontolásokból hiányzik, magyarul a munkáltató a munkavédelmi oktatás, az eszközök, felszerelések és folyamatok terén takarít meg, és nem számol a balesetek költségeivel.

Amennyiben ugyanis összehasonlítjuk a megelőzés és a bekövetkezett baleset költségeit, azt láthatjuk, hogy a következőkkel kell számolni: betegszabadság költsége, a hiányzó munkavállalót pótló munkaerő részére fizetett túlóra, a baleset során az anyagokban, eszközökben bekövetkezett kár, a kiesett termelési idő miatti kár, a kárelhárításra, kivizsgálásra fordított idő költsége.

Ezekhez hozzá kell még számítani a munkaügyi bírságot, a megrendelés késedelmes teljesítése miatti kötbéreket, a cég rossz hírneve miatti megrendelés elmaradásokat, a jogi eljárás költségeit.

Forrás: Youtube/James Kennelly

Ezek vagy alapból veszteséget okoznak, vagy csökkentik a fejlesztésekre, prémiumokra fordítható összegeket, így mindenképpen rontják a versenyképességet. Kisebb vállalkozásokat pedig már egy baleset teljesen tönkretehet. Ezek a legtöbb esetben magasan felülmúlják a megelőzés költségét.

Hol kezdje a munkáltató a probléma megoldását?

Jogosan merül fel a kérdés, hogy hol kezdje a munkáltató, ha komplex módon szeretné a problémát megoldani. Első lépésként mindenképpen egy úgynevezett kockázatértékelést kell elvégezni.

A kockázatértékelés a sikeres munkavédelmi irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel összefüggő balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésének kulcsa. A munkavédelmi törvény a munkáltatók számára kötelezővé teszi, hogy rendelkezzenek kockázatértékeléssel.

A kockázatértékelés egy folyamat, amely során meg kell vizsgálni a munkafolyamatokat, a munkakörnyezetet, és fel kell mérni, hogy milyen veszélyek vannak, vagyis miből eredhet sérülés, egészségkárosodás.

Külön kérdés, hogy egy adott veszélyforrás milyen valószínűséggel és milyen súlyossággal vehető számba.

A kockázatértékelés végső célja tehát az egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakítása, mely a konkrét intézkedések, lépések szükségességének feltárásával és pontos meghatározásával érhető el – hangsúlyozta végezetül dr. Gombolai Éva.