A haszonélvezeti jog és a tulajdonjog viszonya

Gyakran hallani félrevezető információkat a haszonélvezeti jog és a tulajdonjog viszonyáról. Számos kérdés merül fel e két jogintézmény kapcsán. Ilyenek például, hogy melyik az erősebb? Netán az egyik felülírja a másikat? Mi a célja a haszonélvezet alapításának? Hogyan érhetjük el, hogy megszűnjön a haszonélvezet? A D.A.S. JogSzerviz szakértője összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.

Dr. Fekete Klaudia kifejtette: a törvény alapján a haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása szükséges. Amennyiben ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapítanak haszonélvezeti jogot, annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

Haszonélvezeti jog keletkezhet tehát szerződés, jogszabály és bírósági határozat vagy más hatósági rendelkezés alapján. A jogszabály alapján keletkező haszonélvezeti jogra tipikus példa, amikor az örökhagyó halála esetén a házastársát a leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Abban az esetben, ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog csak a dolognak rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető.

Milyen jogosultságot jelent a haszonélvezeti jog?

Második lépésként nézzük, hogy milyen jogosultságot foglal magában, mit jelent pontosan a haszonélvezeti jog – mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A Polgári Törvénykönyv szerint a haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog alapján a haszonélvezet tárgya feletti használati és hasznosítási jogok a haszonélvezőt illetik meg, míg a rendelkezési jog továbbra is a tulajdonosé marad.

A haszonélvezővel szemben mindenkit tartózkodási kötelezettség terhel, ami azt jelenti, hogy a haszonélvezet tárgyára senki sem gyakorolhat olyan behatást, amely a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását akadályozza vagy korlátozza.

Fontos kiemelni, hogy a haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. Ez azt jelenti, hogy ha például egy ingatlanon haszonélvezeti jog áll fenn, és a tulajdonos eladja az ingatlant, a haszonélvezeti jog a tulajdonos személyében beállt változástól függetlenül fenn fog maradni, kivéve, ha a haszonélvező lemond a haszonélvezeti jogosultságáról és hozzájárul annak az ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez.

Forrás: Origo

A haszonélvezeti jog magánszemélyeket és cégeket egyaránt megillethet. A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn. A jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog pedig ötven évig állhat fenn.

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, mivel maga a jogosultság konkrét személyhez kötődik, viszont a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.

Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.