Ellátások külföldön: baleset, betegség, beavatkozás

2018.11.28. 21:24

Napjainkra több százezer polgártársunk dolgozik származási országától eltérő uniós tagállamban úgy, hogy eredeti lakóhelyével a kapcsolatot véglegesen nem szakította meg. Ennél is magasabb azoknak a személyeknek a száma, akik csak átmenetileg tartózkodnak külföldön – hívta fel az Origó figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Heinrich Renáta kifejtette: tekintettel arra, hogy az Európai Unión belül az áruk, a tőke, a szolgáltatás és a munkaerő szabad mozgása alaptétel, a közösségnek valamilyen módon szabályoznia kellett a munkavállalók határátlépéséből eredő, ellátásokra vonatkozó részleteket, különös tekintettel az egyes tagállamok szociális rendszereinek különbségeire is.

Abban az esetben, amikor a polgár származási országától eltérő helyen végez munkát, joggal vetődik fel a kérdés, vajon melyik államban veheti igénybe a társadalombiztosítás egyes ellátásait.

Melyik államban veheti igénybe a társadalombiztosítást?

Bár többféle kapcsolóelv is elképzelhető (állampolgárság, tartózkodási hely), az európai jogalkotó a gazdasági tevékenység végzésének helyét állította középpontba – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy az adott munkavállaló a munkavégzés országának társadalombiztosítási rendszeréhez csatlakozik, mégpedig az uniós alapelvek alapján az ottani állampolgárokkal egyenlő feltételek mellett, így itt jogosult igénybe venni a különböző ellátásokat is.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy többek között a fenti szabályozásra tekintettel is áll fenn bejelentési kötelezettségünk tartós külföldre távozás esetén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő felé is, hiszen a haza ellátórendszernek hivatalos tudomással kell bírnia arról, hogy legalábbis részben más állam gondoskodik szociális biztonságunkról.

Ennek hiányában az alapkezelő kizárólag azzal szembesül, hogy hazai munkáltató nem fizet a munkavállaló után járulékot, melyet a polgár maga sem teljesít, mely utóbb tartozásként halmozódik fel.

Amikor az állampolgár nem munkavállalási céllal távozik külföldre, hanem más motivációk - mint például a rekreáció - vezérlik, a származási országában kiváltott európai egészségbiztosítási kártya alapján részesíthető térítésmentes ellátásban orvosilag indokolt (például sürgősségi eljárást igénylő) esetben a külföldi állam területén.

Természetesen kikapcsolódás céljából történő külföldi tartózkodás esetén ezen túlmenően nem árt utasbiztosítást is kötni.

Ha kifejezetten kezelésért utazunk külföldre

Némiképp eltérő a szabályozás azon esetekben, amikor az állampolgár kifejezetten azért utazik külföldre, hogy valamilyen orvosi kezelést vegyen igénybe hazai biztosítotti státuszára tekintettel térítésmentesen.

Forrás: AFP/Mint Images

E körben bizonyos ellátások előzetes engedélyezéshez kötöttek a tagállamok közt, mely kifejezetten akkor adható meg, ha az igénybe venni kívánt kezelést az érintett lakóhelye szerinti országban a kezelés orvosilag indokolt időn belül nem biztosítható, figyelembe véve a beteg állapotát és a betegség lefolyását.

Nem összetévesztendő a fenti esetkör azzal a lehetőséggel, amikor külföldi egészségügyi szolgáltatást térítés ellenében veszünk igénybe. Ilyenkor kizárólag járóbeteg ellátást követően hazatérve módunkban áll a számla birtokában a költségeket azon összegszerűség erejéig igényelni biztosítottként, amely költséget a beavatkozás igénybevetett volna, ha azt hazai intézményben végzik.

Az utógondozásra ugyanakkor mindig köteles a lakóhely szerinti ország, függetlenül arról, hogy hol kerül sor magára az előzményi kezelésre – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.