D.A.S. JogSzerviz: táppénz melletti munkavégzés?

Nyíregyháza, 2012. szeptember 28. Kozma Ottó háziorvos receptet ír fel rendelőjében betegének, Botfalusi Zoltánnénak Nyíregyháza-Oroson 2012. szeptember 28-án. MTI Fotó: Balázs Attila

Mit tehet a munkáltató, ha azt gyanítja, hogy munkavállalója egyáltalán nem is beteg, vagy távolléte alatt máshol végez munkát? A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint semmiképpen nem célszerű azonnal megszüntetni a munkaviszonyt, hiszen amennyiben kiderül, hogy az adott tevékenység nem összeférhetetlen a keresőképtelen állapottal, a felmondás jogszerűtlen lesz, ami drága mulatsággá fajulhat.

Dr. Gombolai Éva kifejtette: hétköznapi szóhasználattal táppénznek nevezzük, hivatalosan keresőképtelenség, amikor betegségünk miatt nem tudunk munkát végezni. Ennek elbírálása orvosi kérdés.

Orvosunk azonban nem csupán a saját betegségünk idejére igazolhatja a keresőképtelenségünket, hiszen a beteg gyermek ápolása esetén is erre kerül sor.

Emellett keresőképtelen az a nő, aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult, ahogyan az az anya is, aki kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja.

Jogviszonyonként és munkakörönként bírálják el

Fontos előírás, hogy a keresőképtelenség elbírálása jogviszonyonként és munkakörönként történik – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ennek megfelelően előfordulhat, hogy egyik munkakör ellátható egy adott betegséggel, míg a másik nem. Ugyanígy előfordulhat az is, hogy ugyanazt a munkavállalót az egyik munkahelyén akadályozza a betegsége a munkavégzésben, míg a másikban nem.

Ahhoz, hogy az orvos a döntését megalapozottan hozhassa meg, a beteg a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost munkavégzésének, tevékenységének az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről tájékoztatni, annak egészségi szempontból lényeges elemeit pedig a betegdokumentációban rögzíteni kell.

Az ellátások folyósítása is ehhez fog igazodni, így a táppénzre való jogosultságot, illetve a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét is jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.

A beteg köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni. Fontos továbbá az is, hogy a munkáltatónkat is tájékoztassuk a keresőképtelenségünkről a lehető leghamarabb, hiszen a munkajog együttműködésre vonatkozó előírásai alapján ez kötelezettségünk.

Értelemszerűen a keresőképtelenség alatt olyan tevékenységet lehet végezni, ami a keresőképtelen állapottal összefér. Ezt ugyancsak az adott eset körülményei döntik el. Alapesetben betegen ne vegyünk részt kerékpárversenyen, de ahogyan arra konkrét bírósági döntés rávilágít, egy pszichés kimerültség vagy depresszió miatti keresőképtelen állapotnál ez a gyógyulás része lehet.

Ha a munkáltató gyanakszik

Mit tehet a munkáltató, ha azt gyanítja, hogy munkavállalója egyáltalán nem is beteg, vagy távolléte alatt máshol végez munkát?

Dr. Gombolai Éva szerint semmiképpen nem célszerű azonnal megszüntetni a munkaviszonyt, hiszen amennyiben kiderül, hogy az adott tevékenység nem összeférhetetlen a keresőképtelen állapottal, a felmondás jogszerűtlen lesz, ami drága mulatsággá fajulhat.

Ilyen esetekben fontos tudni, hogy a munkáltatónak jogszabály biztosítja, hogy a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezhesse. A betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a munkáltató, közfoglalkoztatott esetén a közfoglalkoztató, illetve az állami foglalkoztatási szerv a járási hivatalnál jogosult a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni.

Forrás: MTI/Balázs Attila

Amennyiben például a hetek-hónapok óta táppénzen lévő munkavállalóról az a hír érkezik, hogy rendszeresen reggelenként eljár otthonról, és csak délután érkezik haza, a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a járási hivatalnál vizsgálatot kérjen.

A kérelem arra vonatkozhat, hogy a hivatal a keresőképtelenséget vizsgálja felül, ennek keretei között a keresőképtelenséget elbíráló orvostól kérjen felvilágosítást, illetve a munkavállalót ellenőrizze abból a szempontból, hogy valóban elhagyja-e otthonát, és az a keresőképtelenségre okot adó állapotával összefér-e.

Ezen előírást munkavállalóként is érdemes szem előtt tartani, és egészségi állapotunknak, illetve a munkáltatónkkal fennálló jogviszonyból eredő együttműködési kötelezettségünknek megfelelően eljárni – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.