D.A.S. JogSzerviz: az év végi szabadságok kiadása (1. rész)

2018.12.17. 20:28

Az év vége jellemzően rohanással telik nemcsak a vásárlás és az ünnepi készülődés miatt, hanem a munkahelyeken is. Jellemző, hogy többeknek csak decemberben realizálódik az, hogy munkavállalóként még nem vették ki időben az éves szabadságukat, ugyanakkor annak kivétele már átnyúlna a következő évre. A D.A.S. JogSzerviz szakértője a szabadság kiadásának szabályait tekinti át, a kétrészes írás első részét olvashatják.

Dr. Burján Zsuzsanna kifejtette: a szabadságok kiadása és kivétele mindig aktuálissá válik az év vége közeledtével. A rendes szabadás intézményét a Munka Törvénykönyve rendezi, és ez határozza meg azokat a szigorú szabályokat is, melyek a szabadság kiadására vonatkoznak.

Eszerint az alapszabadság egy évben 20 nap, azonban a törvény a munkavállaló életkora alapján azt további pótszabadsággal növeli.

Ezen felül még – a törvényben meghatározott indokok fennállása esetén – az alapszabadsághoz további pótszabadságok adódnak, úgy, mint például a gyermek után járó pótszabadság.

Részletes szabályokat tartalmaz a Munka Törvénykönyve

A szabadság kiadása kapcsán is részletes szabályokat tartalmaz a törvény. Sokan nem tudják, de a szabadság nagyobb részével a munkáltató rendelkezik, legalábbis abban az értelembe véve, hogy azt mikor adja ki a munkavállaló számára.

Ugyanakkor változatlan az a rendelkezés, miszerint a munkáltató évente 7 munkanapot, legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

Ezt az igényét a munkavállalónak a szabadság megkezdését megelőzően legalább 15 nappal kell a munkáltató számára jelezni – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A gyakorlatban, a legtöbb esetben – legalábbis az általános munkarendet figyelembe véve – a felek közösen megegyezve, rugalmasan tudják a szabadság kiadását kezelni. Ám senkiben ne legyen kétely afelől, hogy a szabadságot főszabály szerint, az esedékességének évében kell kiadni.

Amikor a szabadság „átvihető" a következő évre

Ebből akár az is következhetne, hogy ha valaki mégsem vette ki az éves szabadságát vagy annak egy részét, akkor az, december 31. napjával el is „veszne". Ez nem így van, és a törvény meghatározza azokat a kivételes eseteket és módot, amikor a szabadság mégis „átvihető" a következő évre. Ezek az esetek az alábbiak:

Forrás: Shutterstock

Ha a munkaviszony október 1-ét követően kezdődött, akkor lehetőség van arra, hogy a munkakezdés évében esedékessé váló szabadságot a munkáltató a következő naptári év március 31. napjáig adja ki.

Az is előfordulhat, hogy a munkavállaló oldalán áll fenn olyan körülmény (például betegszabadságon vagy táppénzes állományban volt), mely miatt nem volt lehetőség a szabadság kiadására az esedékesség évében. Ebben az esetben a körülmény megszűnésétől számított 60 napon belül kell a szabadságot kiadni.

A fentieknek azonban ellentétje is előfordul. Ekként a munkáltatónál is felmerülhet olyan körülmény, mely miatt a szabadság kiadása nem lehetséges.

(A D.A.S. JogSzerviz szakértőjével készült kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)