Hogyan gyakorolható az egészségügyi ellátás visszautasításának joga? (2. rész)

A törvény szerint a cselekvőképes beteget főszabály alapján megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A D.A.S. JogSzerviz szakértője kétrészes írásában elemzi a jogi helyzetet, most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.

Dr. Fekete Klaudia kifejtette: a beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.

A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.

Mikor érvényes a visszautasítás?

Ebben az esetben a visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a betegség valóban halálhoz vezet, vagy gyógyíthatatlan.

Az említettek mellett a nyilatkozat érvényességéhez az is szükséges, hogy a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon - két tanú előtt - ismételten kinyilvánítsa a visszautasításra irányuló szándékát – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe. A bizottság tagjai a beteg kezelőorvosa, egy - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos lehetnek.

Amikor nem utasítható vissza a beavatkozás

Fontos, hogy a beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, abban az esetben, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. Az ellátás visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát a beteg bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

Cselekvőképtelen beteg, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén az olyan ellátás, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, nem utasítható vissza.

Amennyiben az itt felsorolt személyek betegsége esetén az életmentő, életfenntartó beavatkozáshoz szükséges ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató kérelmet terjeszt elő a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére.

Forrás: Thinkstock

Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. A kezelőorvos e kötelezettsége teljesítése érdekében szükség esetén igénybe veheti a rendőrség közreműködését is. Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú esetén a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás sem utasítható vissza.

A cselekvőképes személy tehát közokiratban visszautasíthat
• olyan vizsgálatokat, beavatkozásokat, melyek nem veszélyeztetik mások életét vagy testi épségét;
• a betegség természetes lefolyását lehetővé tevő életfenntartó vagy életmentő beavatkozásokat;
• egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, amennyiben gyógyíthatatlan betegségben szenved, így ennek következtében képtelen önmagát fizikailag ellátni, fájdalmai pedig megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.

A cselekvőképes személy - cselekvőképtelensége esetére - közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki e jogát helyette gyakorolhatja. E nyilatkozatát azonban a beteg bármikor visszavonhatja.

A halálos kimenetelű, vagy gyógyíthatatlan betegség esetén az életmentő, életfenntartó beavatkozás megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell.

A beteget, illetve az őt képviselő személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.