Napjainkban, a gazdaságot, és a hitelpiacokat is globálisan érintő válság hatására, mind az esetleges új tranzakciók megkötése, mind pedig a már kihelyezett hitelek biztonságban tudása miatt egyre inkább felértékelődik a (hitel)szerződéseket biztosító mellékkötelezettségek, a hitelbiztosítékok hitel- és kölcsönjogviszonyokban játszott igen fontos szerepe.

Több részből álló cikksorozatunk első körében az úgynevezett személyi hitelbiztosítékokat kívánjuk röviden bemutatni, majd egymással összehasonlítani, kezdve ezt mai cikkünkben a kezesség jogintézményével.
A hitelbiztosítékok két nagyobb csoportba sorolhatók aszerint, hogy a hitelező úgynevezett dologi (harmadik félre is kiterjedő hatályú, abszolút, mindenkivel szemben érvényesíthető) vagy kötelmi jogi (felek egymás közötti viszonyában érvényesülő, relatív szerkezetű) alapon léphet fel a biztosítékot nyújtó féllel szemben.
Dologi hitelbiztosíték mindenekelőtt a zálogjog és az óvadék, személyi hitelbiztosíték a kezesség, a garanciavállalás, illetve a vállalat-, ingatlan- és projektfinanszírozás területén Magyarországon is széles körben elterjedt, de a bírósági gyakorlatban (egyelőre) mélységében még nem vizsgált és értelmezett úgynevezett komfort levél vagy támogató nyilatkozat.
Jogszabályon vagy szerződésen alapuló kezesség
A kezesség alapulhat jogszabályon (például, az engedményező kezesi felelőssége az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért a törvényben meghatározott esetekben; bérlő/használó kezesi felelőssége a bérleményből kidobott/kiejtett/kiöntött tárgyak által okozott károkért, ha a károkozót megnevezi; egyedi és jogszabályi állami kezesség) vagy a felek megállapodásán. A hitelbiztosítékok körében jellemzően ez utóbbi fordul elő.
A kezességi szerződés a jogosult (azaz jellemzően a hitelező) és a kezes között jön létre. Amennyiben a kezességben a kötelezett és a kezes állapodna meg, úgy annak jogosult általi elfogadása - akár ráutaló magatartás formájában is - mindenképpen szükséges, egyébként a kezességvállalás hatálya a jogosultra nem hat ki.
A kezességi szerződés alanya jogosulti és kötelezetti oldalon általában bárki lehet, költségvetési szerv azonban az önkormányzati hivatalok (a helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerveként, költségvetési szervként működő megyei önkormányzati hivatal, (fő)polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetőleg a közös képviselő-testület hivatala) kivételével kezességet harmadik személy kötelezettségéért nem vállalhat. Fontos, hogy nem értendő ebbe a körbe az egyedi és jogszabályi állami kezesség-, illetve garanciavállalás, illetve az állami viszontgarancia, amelyekre speciális szabályok vonatkoznak.
A kezesség járulékos jellege
Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, a kezes fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Mivel a kezesség személyi biztosíték, az adós vagyonán kívül a jogosult részére a kezes vagyona is fedezetül szolgál. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni, a kezességvállalás elfogadása azonban történhet más módon is, így szóban vagy akár ráutaló magatartással. Fontos, hogy kezesség nemcsak már fennálló, hanem feltételes vagy jövőbeni követelés biztosítására is vállalható.
A kezesség járulékos jellegű biztosíték, ezért a kezes helytállási kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A járulékos jelleg egyik legfontosabb következménye, hogy a kezes érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Ha például a kötelezett az alapköveteléssel szemben beszámítási kifogással élhet, úgy ezt a kezes is megteheti. Emellett a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, a kezesi felelősség kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékes mellékszolgáltatásokra is (például a kezes a késedelmi kamatok megfizetéséért is felelős), azzal azonban, hogy a perköltségekért és a végrehajtási költségekért a kezes csak akkor felel, ha a perindítás előtt a teljesítésre felszólították. Ez persze nem jelenti akadályát annak, hogy a jogosult és a kezes a kezességi szerződést közös megegyezéssel módosítsák oly módon, hogy a helytállási kötelezettség ezáltal terhesebbé váljon, mint amilyen az eredeti megállapodás szerint volt.
Mivel a kezesség főkötelezettséget feltételez, a jogosult nem teheti meg, hogy a főkötelezett tartozását úgy engedje el, hogy a kezes helytállási kötelezettsége továbbra is fennmaradjon. Ilyen esetben a kezes helytállási kötelezettség is megszűnik.
A kezesség járulékos jellegéből adódik az is, hogy érvénytelen szerződés kezességi szerződéssel nem biztosítható, illetve bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.
A kezesség fajtái
A kezességnek két, törvényileg is definiált fajtája van: az egyszerű (úgynevezett sortartó) kezesség; és a készfizető kezesség.
Az egyszerű kezesség alapján a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől behajtható, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet. Egyszerű kezesség esetén a kezes úgynevezett sortartási kifogással élhet: kérheti, hogy a jogosult először az adóstól, illetve ezektől a fent említett kezesektől próbálja meg behajtani a követelését. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja, a bíróság azonban az adóst és az egyszerű kezeseket egyetemlegesen nem marasztalja (az egyetemlegesség itt azt jelenti, hogy a teljes tartozás az adós és a kezesek bármelyikétől vagy akár egyidejűleg valamennyiüktől követelhető lenne).
Ilyen esetben a bíróság jellemzően az adóst kötelezi arra, hogy meghatározott teljesítési határidőn belül teljesítsen a jogosult részére, míg a kezest csak feltételesen kötelezi arra, hogy a tartozást abban az esetben fizesse meg a jogosult részére, ha a jogosult igazolja, hogy a követelés a főkötelezettől behajthatatlan. Megjegyzendő, hogy az említett sortartási kifogás az egyszerű kezesnek joga, de nem kötelezettsége.
Készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelését először a kötelezettől próbálja meg behajtani. Itt a jogosultnak nagyobb választási lehetősége van a tekintetben, hogy a követelését kivel szemben kívánja érvényesíteni. A törvény főszabályként csak a felek kifejezett ilyen rendelkezése esetén teszi lehetővé a készfizető kezességet. A felek megállapodása nélkül is készfizető kezesség jön azonban létre, ha a kezességet kár megtérítéséért vállalták, vagy ha a kezességet bank vállalta. A jogosult természetesen készfizető kezesség esetén is megindíthatja a pert mindkét személlyel szemben, és ilyenkor az egyszerű kezesség esetétől eltérően a bíróság egyetemlegesen marasztalja a kötelezettet és a kezest a jogosulttal szembeni teljesítésre. A jogosultnak ebben az esetben jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, hogy kivel szemben kéri a végrehajtást.
A jogszabályon alapuló - törvényi - kezesség, jogszabály egyéb kifejezett eltérő rendelkezése hiányában, nem készfizető, hanem egyszerű kezességvállalásnak minősül.
Több kezes
Előfordulhat, hogy ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet. Ilyen esetben a kezesek helytállási kötelezettsége tekintetében - kógens (kötelezően alkalmazandó) jogszabályi rendelkezés hiányában - a felek szabadon állapodhatnak meg. Amennyiben a felek megállapodása erre nem terjed ki, és a többes kezességvállalás egyidejűleg történt, illetve többen egymásra tekintettel vállalták a kezességet, a kezesek helytállási kötelezettsége egyetemleges.
Ebben az esetben, ha a jogosult követelését valamelyik kezes kielégíti, úgy ez a kezes úgynevezett regressz (visszakövetelési) igénnyel fordulhat a többi kezessel szemben.
Ha a kezességvállalás más-más időpontban történik, és a kezesek egymásra való tekintet nélkül vállalnak kezességet, a kezesek a kezességvállalás sorrendjében felelnek, és egyetemlegesség nem jön létre közöttük.
A kezes teljesítése, a kezesség megszűnése
Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt átszáll rá, és a kezes az eredeti jogosult pozíciójába kerül.
Ebben az esetben a kezesnek megtérítési igénye keletkezik a kötelezettel szemben, a kezes az általa teljesített szolgáltatást (de annál nem többet) követelheti a kötelezettől, és ilyen igényét a kötelezettel szemben per útján is érvényesítheti.
A kezes teljesítése esetén azonban nemcsak a követelés száll át a kezesre, hanem a követelés fedezetéül szolgáló - a kezességvállalást megelőzően keletkezett - biztosítékok (például zálogjog, kezesség, óvadék) is.
A kezes helytállási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a követelés meg nem szűnik, vagy a főkötelezettel szemben bírósági úton érvényesíthető. A kezesség megszűnik tehát, ha a kötelezett teljesíti a jogosult felé fennálló tartozását, ha a kezes a jogosultat kielégíti (a fentiek szerint), illetve a kezes felszabadul akkor is, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról (például zálogjog), amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált (például elévült).
Horváth és Társai DLA Piper
Egyre több panaszos szerint pótdíjazták parkolójegye ellenére
Az elmúlt időszakban az ügyfélszolgálatokon megszaporodott azon állampolgárok száma, akik szerint érvényes parkolójegyük ellenére pótdíj megfizetésére kötelezték őket; a ...
Egyre több panaszos szerint pótdíjazták parkolójegye ellenére
Az elmúlt időszakban az ügyfélszolgálatokon megszaporodott azon állampolgárok száma, akik szerint érvényes parkolójegyük ellenére pótdíj megfizetésére kötelezték őket; a ...
Kicsi fiam, mi kell még?
Ez a pult 160 éve termeli az adót a magyar államnak - mondja a Veres Pálné utcai Libál Optika 96 éves tulajdonosa, Emmi néni. Az üzletben még tanulóként kezdő, ...
Júliustól másképp kell kötni a munkaszerződéseket
A munkaszerződések megkötése, módosítása tekintetében nagyon fontos változások, újítások lesznek a jelenlegi munkajogi szabályozáshoz képest, így például nem lesz ...
Május 31-ig kell bevallani az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat
Magyarországon az érintetteknek első ízben kell bevallaniuk az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, fizetésre kötelezett minden, az élelmiszerlánc felügyelet ...
Orbán külföldön próbálkozik a nagybankok megdolgozásával
Összefognának a visegrádi négyek, hogy az Európai Unión keresztül bírják rá a náluk meglévő külföldi bankokat, hogy több pénzt hagyjanak az országaikban. Az Orbán Viktor ...
Az összes bank az OTP-nek szurkol
Kínos helyzetbe kerülnének a hazai bankok, ha az OTP-vel szemben jogerősen pert nyert devizaadós ügyében a Kúria is tisztességtelennek találná az eddigi banki ...
Nálunk is van ütőkártya: bizonyos esetekben a név- és lakcímadatok letilthatóak
Bár az Országgyűlés elfogadta a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítását, a név- és lakcímadatok bizonyos esetekben ...
Hallani sem akarnak a fociadóról a kocsmák
Megdöbbentek a kocsmák, de nem hajlandóak fizetni azért, hogy közvetíthessék a futball-Eb-t és az olimpiát. A köztévé jogdíjat hajtott volna be rajtuk, de végül letett ...
Elfogadták a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvényt
Egyes bűncselekmények sértettjeinek a nagykorúvá válásuktól még öt évig lehetőségük lesz feljelentés megtételére, garanciákat építenek be a fiatalkorú terhelt és a ...
"Ha áthelyeznénk Brüsszelbe, ott is gond nélkül működne"
A magyar közigazgatásban kevés olyan szervezet akad, amely a Gazdasági Versenyhivatalhoz hasonló mértékben integrálódott az európai intézményrendszerbe, "ha ezt a ...
Barikádharcra készül Orbán a villámköltségvetéssel
A szokásos több hét helyett alig pár nap alatt, ráadásul vaktában kell megmondaniuk az állami intézmények vezetőinek, hogy mennyi pénzt fognak elkölteni jövőre. Orbán ...
Küszöbön áll a napon belüli forint átutalás bevezetése
Hét év után idén végre beérik a hazai bankszektor régóta áhított gyümölcse, július elsejével jön a napon belüli forint átutalás rendszere. Az Allen & Overy szakértője, ...
A Nemzeti alaptanterv kiemelten kezeli a diákok jogtudatosságát
A Nemzeti alaptanterv nagy jelentőséget tulajdonít a diákok jogtudatos nevelésének, jogkövető magatartásuk kialakításának, és annak, hogy a diákokban kialakuljon az ...
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Maffiaállamot takargatnak
Aurovíziós Dalfesztivál házigazdája, Azerbajdzsán korrupciót és kemény elnyomást próbál elfedni.
Messi tanította Guardiolát
A leköszönö edző szerint Messinek köszönheti, hogy folyamatosan versenyképes tudott lenni a Barcelonával.