Mintaoltalommal lehet védekezni a termékhamisítás ellen

A bővülő értékesítési csatornáknak, gyártási, szállítási lehetőségeknek köszönhetően soha nem volt akkora lehetőség termékhamisításra, mint napjainkban. Ennek visszaszorítására szolgálnak a közösségi és hazai formatervezési mintaoltalmak, amelyek az ipari termék külső formájának jogi oltalmát biztosítják.

Vigyázat, hamisítvány!

• A válság híreit itt olvashatja el!

A formatervezés a piaci termékek sikerének elengedhetetlen része, és az eredménytelen bevezetés számos esetben a design elhanyagolásából fakad. Szöllősi Gusztáv, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) főosztályvezetője szerint versenyképesség és design-aktivitás is szoros korrelációban állnak egymással, bizonyítja ezt, hogy az egy lakosra jutó közösségi mintaoltalmak számát tekintve Finnországban nyolcszor, Dániában hússzor annyi bejelentő jut egymillió lakosra, mint Magyarországon. Sőt mi több, Ausztria, Csehország és Szlovákia is jócskán megelőz bennünket e mutatókban.

A formatervezés - szerepe szerint - kapcsolat lenne a műszaki fejlesztők és a fogyasztók között, versenyhelyzetben megkülönböztető, a fogyasztót orientáló jelentősége van. Céljai közt szerepel az is, hogy a minta lemásolásában jogi eszközökkel akadályozza meg a fejlesztési tevékenységbe be nem fektető versenytársakat. Az oltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van például a minta hasznosítására, és bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát.

Hasznosításnak minősül különösen a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, az erre való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból történő raktáron tartása. Ugyanakkor, ki kell mondani - húzta alá a szakember -, a kiterjedtek az értékesítési és kommunikációs csatornáknak köszönhetően talán soha nem volt ilyen "lehetőség" hamis termékek gyártására, így extrapofit szerzésére, s ha úgy tetszik, a termékhamisítás "fénykorát" éli.

Gyors eljárás, későbbi bonyodalmak?

A MSZH munkatársa, Pál Roberta szerint design és oltalom értéke, megbecsülése érthetően folyamatosan nő és uniós, valamint a hazai vállalkozások egyaránt a jelenlegi eljárások felgyorsítását, egyszerűsítését kérik. Oltalmat lehet szerezni a nemzeti hivatalokban, illetve Magyarországra is kiterjedően igényelhető és szerezhető közösségi oltalom MSZH-nál, vagy közvetlenül megkereshető a spanyolországi Alicantéban az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala (Office for Harmonization in the Internal Market, vagyis: OHIM).

Bár a jelenlegi gyakorlat alapján akár 6 hét alatt 27 uniós országra kiterjedő formatervezési mintaoltalmat szerezhetünk, ugyanakkor a nemzetközi és hazai tapasztalatok nem egyértelműek a nemzeti és közösségi eljárások tekintetében.

Az uniós regisztrációs rendszer ugyanis elsősorban az alakiságokat vizsgálja, újdonságkutatás nem történik a közösségi hivatal munkatársai részéről, és nincs felszólalási lehetősége más, maguknak a témakörben jogosultságokat tulajdonító szereplőknek. Az így megadott oltalom ezért nem jelent automatikusan kizárólagosságot a minta hasznosítására, mert megtörtént, ugyanarra a mintára több jogosult is párhuzamos oltalmat kapott. Mivel az eljárásban a lajstromozást megelőzően nem tesznek közzé mintát, jogorvoslat csak az időben később megindítható megsemmisítési eljárásban igényelhető, amely ráadásul nem magyar nyelven folyik.

Érdekes gyakorlat - hívta fel a figyelmet Pál Roberta -, hogy OHIM csak a bejelentőknek küldi ki az úgynevezett ügyfél-elégedettségi kérdőíveket. Utóbbiak azonban érthetően elégedettek az eljárással, hiszen gyakorlatilag csak alakiságokat vizsgálnak. A többi szereplő elégedettségét tehát nem mérik fel, így a rendszerről nem mutatnak valódi képet. A közösségi procedúra adott esetben gyenge eljárásnak minősülhet, és ez nem bzítató a jelenleg létező 300 ezer közösségi oltalom jogosultjai számára.

Előre gondolkodva

Szöllősi Gusztáv szerint a nemzetközi gyakorlatban valóban több eljárás-típus alakult ki. Az első a fentebb említett közösségi eljárás. Előnyei, a gyorsaság, az olcsóság, az egységesség; a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő minta külön eljárás lefolytatása nélkül biztosít mind a 27 tagállamra kiterjedő hatályú, egységes oltalmat, és maga az oltalom az unión belül történő első nyilvánosságra jutással keletkezik. Mindez azonban nem jelent automatikusan kizárólagos jogot, mert ha a megsemmisítési eljárás drága is, adott esetben az unió teljes területén töröltethető az oltalom, mégpedig abban az esetben is, ha a jogosultság csupán egy tagállamban ütközik korábbi jogosultságokkal - mutatott rá.

A magyar rendszerben - szemben a közösségi mintaoltalmi rendszerrel - lajstromozás nélkül nem illeti meg oltalom a mintát. A formatervezési mintaoltalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a minta ábrázolását, a minta szerinti termék megnevezését, valamint a szükséghez képesti egyéb mellékleteket. Az újdonságkutatási jelentést követően történik a közzététel, amely során fel lehet szólalni, és valószínűsíteni lehet, hogy a minta vagy a bejelentés nem felel meg az oltalomképességi feltételnek.

Vagyis, bár a magyar rendszerben erős oltalomról beszélhetünk, gyorsaságában elmarad a közösségi eljárásoktól, és időtartamuk átlagosan kilenc-tíz hónapra tehetőek. A két rendszer erényeit ötvözve ugyanakkor létrehozhatóak a jogbiztonságot jelentő kutatási jelentést, felszólalási lehetőséget, valamint a gyors átfutást, költséghatékonyságot, átláthatóságot biztosító optimális eljárások.