A kisebb cégeket védi az új Ptk.

Nem csupán a magánszemélyek, hanem a hazai gazdasági társaságok életére is jelentős hatással lesz a napokban elfogadott új Polgári törvénykönyv. Változnak többek között a szerződésszegés, a kártérítés, valamint a szerződés és haszonélvezet átruházásának szabályai.

Hétfő délután elfogadta a parlament az új polgári törvénykönyvet, amely számos területen érezhető változást hoz majd a vállalatok életében, így a fogyasztói szerződések, a szerződésszegés, a kártérítés, illetve a szerződés és a haszonélvezet átruházásának szabályaiban.

A magánszemélyek életét is jelentősen érintő új Ptk. nagy része jövő május 1-jén lép hatályba, a szerződésekről szóló könyv egy része azonban csak 2011-ben.

Fogyasztói szerződések

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a fogyasztói szerződésekről szóló szabályok alkalmazását kiterjesztik az egyesületekre, társasházakra és alapítványokra, valamint a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozóra és mikrovállalkozásokra abban az esetben, ha a velük szerződő vállalkozás gazdasági súlyánál, piaci ismereténél fogva kedvezőbb helyzetben van.

Nem minden mikrovállalkozás számít fogyasztónak, legalább egy középvállalkozással szerződéses viszonyba kell kerülnie ehhez.

Szerződésszegés és kártérítés

Az új Ptk. a jelenlegitől eltérően szabályozza a szerződésszegésből fakadó kárért, illetve a szerződésen kívül okozott kárért való helytállást, felelősséget - mondta Fabók Zoltán, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda szakértője. Az új Ptk. - fejtette ki Fabók Zoltán - a kártérítést ahhoz köti, hogy a szerződésszegő fél milyen mértékben felelős a kárért.

Az új Ptk. életbe lépésétől kezdve tehát már nem elég azzal érvelnie a szerződésszegőnek, hogy ő úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt, csak éppen mégsem tudott szerződésszerűen teljesíteni, mert - például - megbetegedtek a munkásai, több gépe is elromlott vagy beázott a csarnok teteje. A szerződésszegő fél csupán akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, a kár olyan, ellenőrzési körén kívüli okra, körülményre vezethető vissza, amellyel a szerződéskötés időpontjában nem tudott számolni.

Például, ilyen lehet egy iparág összeomlása a gazdasági válság során. Tételezzük fel, 2008 augusztusában megkötöttek egy szerződést, amelyben az egyik fél megrendelt autógyártáshoz alapanyagot, mondjuk kárpitot, hogy összeszerelő üzeme elláthassa az autógyárakat. Szeptemberben azonban összeomlott a piac, és már át sem veszi az árut, mert nincs értelme feldolgozni. Ez mentségül szolgálhat arra, hogy nem tud fizetni. Ilyen lehet továbbá a klasszikus vis major helyzet, amikor földrengés, sztrájk, tömegtüntetések miatt nem tudja szállítását teljesíteni. A mentesülés további feltétele, hogy ennek a körülménynek vagy a kárnak az elhárítása a károkozótól nem volt elvárható.

Főszabályként az új kódex is a teljes kár megtérítését írja elő. Az úgynevezett következménykárok és az elmaradt vagyoni előny esetén az új Ptk. kimondja: ezeket a károkat csak olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a szerződéskötés időpontjában előre látható volt a szerződésszegés lehetséges következménye - mondta Fabók Zoltán.

Szerződés és haszonélvezet átruházása

Az új Ptk. lehetőséget ad a szerződések átruházására, ami bármelyik szerződő felet a szerződés alapján megillető jogok és kötelezettségek összességének átruházását jelenti. Szerződés átruházásakor a szerződésből kilépő és az abban bent maradó fél közötti jogviszony megszűnik, és azonos tartalommal új szerződés jön létre a jogviszonyba belépő és az abban bent maradó fél között.

A belépő felet megilletik a szerződésből kilépő fél jogai, és terhelik az ő kötelezettségei. Új szabály, hogy a szerződésen alapuló haszonélvezeti jogot is át lehet ruházni. Ebbe a körbe nem tartozik bele az özvegyi haszonélvezeti jog, és a szerződésen alapuló haszonélvezeti jog átruházásához is szükséges a tulajdonos, jogok, követelések esetében pedig a jogosult hozzájárulása.

Az új Ptk. alapján megszűnik az értékpapírok és a forgalomképes vagyoni értékű jogok (például egy korlátolt felelősségű társaság üzletrésze) közti megkülönböztetés. A törvénykönyv szerint semmi nem indokolja, hogy ezek között különbséget tegyenek.