Választott bíróság: amikor az ügyvéd nem ügyvéd

Az üzleti élet szereplői számára számos előnnyel járhat a gyors és titkos választott bírósági eljárás - mutatott rá a Magyar Ügyvédi Kamara elnök-helyettese pénteken, a Complex "Ügyvédreggelik" elnevezésű rendezvény-sorozatán "Választott bíróság a gyakorlatban" című előadásában.

A választott bíróság döntése egyenrangú az ítélőtábla határozatával

A választott bírósági eljárás lényege ott fogható meg, hogy a felek egyező akaratából, általuk meghatározott szervezetben, a megállapított szabályok szerint járnak el, és a döntés az állami végrehajtás útján is kikényszeríthető - fejtette ki a Magyar Ügyvédi Kamara elnök-helyettese a Complex pénteki rendezvényén.

Dr. Kovács Kázmér kiemelte: az eljárás az üzleti élet szereplői számára fontos előnyökkel jár, hiszen jóval gyorsabb a rendes bírósági eljárásoknál, nincs fellebbezés, felülvizsgálat (pontosabban, csak nagyon szűk körben), és a külvilág nem férhet hozzá az információkhoz, a piaci szereplők számára garantált az eljárás titkossága.

A választott bírósági eljárás akkor alkalmazható, ha a legalább a felek egyike hivatásszerűen foglalkozik gazdasági tevékenységgel, a jogvita is ezzel a tevékenységgel függ össze, továbbá a felek szabadon rendelkezhetnek az eljárás tárgyáról, valamint akár előzetesen, akár a jogvita felmerülésekor, a felek kikötötték e speciális döntéshozatali procedúra alkalmazását.

Érdekes kérdés, hogy a választott bíróságok szervei vagy sem az igazságszolgáltatásnak? Magyarországon ma az a többségi álláspont, hogy nem, ugyanakkor a végrehajtás révén - miként fentebb szó volt róla - az állam elismeri a határozatok érvényességét, vagyis a választott bírósági döntés is annyit ér, mint például a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése.

Ami alapvető különbség, az állam nem biztosítja automatikusan a pervesztes fél számára azt a többletgaranciát, melyet maga a felülvizsgálati jog jelent. Sőt, adott esetben a súlyos, durva választott bírói tévedés sem ad jogalapot a rendes bírói út igénybevételére.

Egyetemi oktatóként minősül

Bizonyos esetekben nincs mód a választott bírósági eljárás igénybevételére, jellemzően ilyenek a versenyjogi, sajtó-helyreigazítási, személyállapoti, munkajogi ügyek. Az ügyek lehetséges további csoportosítása alapján kilencven százalékuk eseti választott bíróság előtt is eldönthető, tíz százalékuk csak állandó választott bíróság elé vihető.

Bár a gazdasági kamaráknál, a tőzsdén, és sportügyekben is működnek állandó választott bíróságok, az Országgyűlés a jelenleg hatályos 1994. évi LXXI. törvény meghozatalakor nem fogadta el, hogy az ügyvédi kamarák mellett is működjön ilyen testület.

Mindez nem jelenti azt, hogy ügyvéd ne lehetne választott bíró, sőt, bizony értelemben hasznosnak is bizonyulhat, ha a kollégák megismerik, milyen is az, amikor a jogi képviselő a másik, a döntéshozói oldalra kerül - húzta alá Kovács Kázmér.

Érdekes szituáció alakul ki ilyenkor: az ügyvéd úgy kezelendő, mint ha egyetemi oktatói, vagy szépirodalmi tevékenységet folytatni, tevékenysége adózási szempontból is egyéb tevékenységnek minősül, és még az ügyvédi felelősség-biztosítás szabályai sem vonatkoznak rá.

Visszatérő bakik

A választott bírósági határozat ellen azonban, ha meglehetősen szigorúan szabályozott esetekben is, rendes bíróságokhoz lehet fordulni. Az egyik ilyen út az érvénytelenségre vonatkozó kereset, igaz, az ügyvédek e körben többször is tévedésben vannak. Például, a Polgári perrendtartásra hivatkozva perelnek - ám le kell szögezni, az eljárásjogi kódex ebben az esetben semmiképp sem háttérjog, nem alkalmazható.

Az érvénytelenségi okok körében már sikerrel lehet arra hivatkozni, hogy a választott bírósági eljárásnak való "alávetésről" szóló nyilatkozat nem pontos. Nem egyszer megtörténik, hogy az egyébként a kamara honlapján fent lévő, első látásra kicsit bonyolultnak tűnő szövegű nyilatkozatot, mintát egyszerűsítik a kollégák. Ám ez hiba, és emiatt sikeres lehet az érvénytelenségi kereset.

Rendes bírósághoz lehet fordulni a választott bíróval összefüggő kizárási ügyekben is, itt vita esetén első körben a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke dönt, és az ő határozatával szemben lehet a "hagyományos" jogorvoslattal élni.

Intézmény nincs, jogintézmény van!

A Magyar Ügyvédi Kamara elnök-helyettese egy legfelsőbb bírósági döntéssel illusztrálta, hogy miért lehet azt mondani a választott bíróságról, hogy csak jogintézményként, és nem intézményként működhet. Az idézett döntés ugyanis megállapította, hogy az Internetszolgáltatók Tanácsának regisztrációs szabályzata olyan elemeket tartalmazott, amelyek már az intézményi jelleget erősítették.

Például azzal, hogy listát készített azon választott bírákról, akik legalább tíz éve, az internettel összefüggő jogi kérdésekkel foglalkoznak, és választott bírósági tanácselnök csak e listáról volt választható. Továbbá időrendi sorrendben meghatározta, hogy ki a soros választott bíró, ám erre sincs mód - mutatott rá Kovács Kázmér.