A bíróságok szigorúan veszik az ideiglenes intézkedést

Magyarországon a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVI. törvény (Tpvt) az ideiglenes intézkedés kérelmezhetőségével kapcsolatban rövid, mindössze hat hónapos határidőt engedélyez.

Az ügyfeleknek küldött levelek súlyos veszteségeket okoztak

A hathónapos időszak a jogellenes tevékenység megszűnésével kezdődik, vagyis, ha a jogsértő fél fenntartja a jogellenes tevékenységet, akkor nem áll fenn az elévülés veszélye - mutatott rá a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője. Ha a jogellenes tevékenység abbamaradt, vagy csak egyszer fordult elő, akkor a felperesnek erről tudnia kell, és keresetét az említett hat hónapot is tartalmazó aktív időszak alatt kell benyújtania.

Ez meglehetősen szigorú szabály - értékelte Lantos Mihály -, és hozzátette: bíróság még bizonytalan helyzetekben is szigorúan alkalmazza. Megtörtént eset, hogy egyik fél azzal vádolta a másikat, hogy védjegybitorlást követett el a vállalat nevének használatával. A megvádolt fél törlési eljárást indított az első fél védjegye ellen a használat hiánya miatt.

Vádló levelek

A vita kirobbanása után nem sokkal a védjegyjogosult első fél leveleket küldött a másik fél ügyfeleinek, figyelmeztetve őket arra, hogy a másik fél bitorolja az ő védjegyjogait. Ezek a levelek súlyos veszteséget okoztak a másik félnek, és a nem megalapozott állítás egyértelműen a versenytörvény megszegését jelentette.

Minthogy a megvádolt fél számára a jogi helyzet (tehát az állításban foglaltak igaz vagy hamis volta) nem volt világos, hiszen a levelek megírásakor már folyt az eljárás az adott védjegy érvénytelenségének megállapítása iránt, mindaddig nem lépett fel a tisztességtelen eljárás miatt a Tpvt. alapján az első fél ellen, ameddig az adott védjegy érvénytelenségét a bíróság jogerősen meg nem állapította.

Ezt követően azonban haladéktalanul megindította ezt az eljárást és kérte annak megalapítását, hogy az első fél jogsértést követett el a valótlan tartalmú vádoló levelek kiküldése miatt és kérte kárának megtérítését.

Ezt a keresetet mintegy másfél évvel a hivatkozott levelek kiküldése után  nyújtotta be, de közvetlenül a védjegy érvénytelenségét kimondó végzés jogerőssé válása után, tehát az attól számított hathónapos időszakon belül.

Szigorú bíróságok

A bíróság elutasította a felperes keresetét, mert a pert a jogsértő esemény után 18 hónappal indította. A per késői indítását a felperes azzal indokolta, hogy a 18 hónapos időszak alatt mindvégig nem volt egyértelmű, hogy a hivatkozott levelek igaz vagy hamis állítást tartalmaztak, és jogsértésre csak hamis tartalom esetén kerülhetett sor.

A bíróság nem fogadta el ezt az érvelést, és megállapította, hogy a felperesnek már az eseményt követő hat hónapon belül be kellett volna nyújtania a keresetét - emelte ki a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértője.

Megjegyezte egyúttal, hogy ha abban az időpontban még nem volt egyértelmű a vád megalapozottsága az adott védjegy érvényességével kapcsolatos akkor még folyó eljárásra való tekintettel, akkor a bíróság felfüggeszthette volna az eljárást mindaddig, amíg a védjegy státuszát érintő döntés meg nem születik.

Tehát a folyamatban lévő, a védjegy érvénytelenségének megállapítása iránt indított eljárásból fakadó bizonytalanság nem volt elfogadható indok a kereset késedelmes benyújtására. Vagyis, az iparjogvédelmi tárgyú jogviták esetén különös gondot kell fordítani arra, hogy mikor milyen lépést teszünk, mert a határidőkre vonatkozó szabályokat a bíróságok nagyon komolyan veszik.