Mégsem felel a gyártó a termék hibájáért?

Nem tudni egyelőre, mi lesz az új, ám hatályba még nem léphető Ptk. sorsa, ám annyi bizonyos, sokan üdvözölték a kódex termékszavatosságra vonatkozó rendelkezéseit.

Az új Polgári törvénykönyv alapján a gyártónak közvetlenül kellene helytállnia a termék hibája miatt a fogyasztóval szemben. A termékszavatosság bevezetésének oka az lett volna, hogy a tapasztalatok szerint mire a hiba felbukkan, a fogyasztók esetenként már nem tudják kikkel szemben érvényesíteni igényeiket, például, a kereskedő, a forgalmazó cége már nem is létezik.

Ezért a jogalkotó egy lépéssel tovább vitte a felelősségi láncolatot: végső soron a gyártó vállal felelősséget a hibás termékért, azonban termékszavatossági igénnyel kizárólag a fogyasztó élhet majd közvetlenül a gyártóval (importálóval) szemben.

Habár több európai országban már a fogyasztói adásvételről szóló 1999/44/EK irányelv átültetésekor bevezették a gyártóval szembeni közvetlen szavatossági igényérvényesítés jogintézményét, míg erre Magyarországon csak az új Ptk. hatálybalépésével nyílik majd lehetőség.

A legjelentősebb változás

Dr. Vida Enikő, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: a hibás termékkel összefüggő szavatossági jogokkal összefüggésben a legjelentősebb hazai változás a termékszavatosság új jogintézménye, amely kimondja a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen helytállását a fogyasztóval szemben.

Jelenleg a gyártóval szemben nem létezik ilyen szavatossági jog, a hatályos szabályok szerint jelenleg kizárólag kártérítési igény érvényesíthető a gyártóval szemben.

A hatálybalépést követően a fogyasztó követelheti, hogy az üzletszerűen forgalomba hozott ingó dolog, vagyis az áru hibája esetén a gyártó javítsa ki a hibát, vagy amennyiben ez a kijavítás a megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a terméket cserélje ki.

Nem korlátlan igény

A gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a terméket nem hozta forgalomba, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta, vagy forgalmazta.

Kimentési ok lehet, hogy bizonyítja, a termék hibájának oka az általa történt forgalomba hozatal időpontja után keletkezett, vagy a termék forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető.

Arra is hivatkozhat egyébként, hogy a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Mindebből látható, hogy a gyártó termékszavatossági helytállása nem feltétlen (ellentétben például a kellékszavatosság jogintézményével), és léteznek kimentési okok.

Dr. Vida Enikő rámutatott: a termékszavatosság kizárólag a hiba természetbeni orvoslására szolgál, kijavításra, és ha ez nem lehetséges, kicserélésre, de elállási joga nincs a fogyasztónak - hiszen nincs szerződése a gyártóval. Hasonlóképp nem kérhet árleszállítást sem.

Jótállás esetén lehetőség van arra is, hogy a fogyasztó abban az esetben is felléphessen a jótállásra kötelezettel szemben, ha a termék nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket a jótállásra kötelezett reklámozott, ugyanis a jótállás a kötelezettet a szolgáltatásra vonatkozó kereskedelmi kommunikációban foglalt feltételek szerint fogja terhelni.

Három és tíz év

A termékszavatossági idő három éves elévülési idő alatt érvényesíthető, ez egyébként megegyezik az általános szavatossági elévülési határidővel. (A hat hónapról három évre változó általános szavatossági elévülési határidőt egyébként egyaránt vonatkozik a fogyasztói és a nem fogyasztói szerződésekre.)

A gyártó (importtermék esetében az importáló) termékszavatossági helytállásának időbeli határa a termék forgalomba hozatalától számított tíz év, míg kellékszavatosság esetén a jogvesztő igényérvényesítési határidő a termék kötelező, alkalmassági idejével egyezik meg - ha azt a jogosulttal a szerződés megkötésekor közölték.

Ha a jogszabály a dolog kötelező alkalmassági idejét nem határozza meg, a kellékszavatossági igény érvényesítésének jogvesztő határideje a teljesítés időpontjától számított 10 év.

Mivel a termékszavatossági igényt a fogyasztó nem a közvetlen szerződéses partnerével, hanem a gyártóval szemben érvényesítheti, az elévülési határidőt nem a teljesítéstől, hanem attól az időponttól kell számítani, amikor a jogosult tudomást szerzett, vagy kellő gondosság tanúsítása mellett tudomást szerezhetett volna a termék hibájáról, annak okáról, a kárról és a gyártó személyéről.

Hogyan fog működni?

Jelenleg nehéz megmondani, hogy a gyakorlatban miképp fog működni a termékszavatosság jogintézménye. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a gyártót mindig is nehezebb felkeresni, megkeresni, ezért gond esetén sokan - az eddigi gyakorlathoz hasonlóan - változatlanul a forgalmazóknál kezdik a reklamációt, az igényérvényesítést.