Hosszú évek jogi stratégiája áll Stringbike, a láncnélküli kerékpár neve mögött

Vágólapra másolva!
A láncnélküli kerékpár mögött hosszú évek hazai és nemzetközi védjegystratégiája is áll - mondta el az [origo]-nak exkluzív nyilatkozatában a jogvédelmet biztosító Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezetője, Lantos Mihály.
Vágólapra másolva!

A STRINGBIKE megnevezés már 14-15 évvel ezelőtt felmerült a láncnélküli kerékpárral kapcsolatban, a választást alaposan meg kellett fontolni.

Maga a név, hogy a legtöbb nyelven, de különösen az angol nyelvet használó/ismerő fogyasztók körében könnyen kiejthető és értelmezhető legyen, még ez sem tartozott az egyszerűbb feladatok közé.

A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezetője kifejtette: ugyanakkor itt is vigyázni kellett arra, hogy például a megnevezés ne legyen az adott termék hivatalos megnevezése, sőt a konstruált hivatalos névtől is valamely szokatlan tényezőben különbözzön.

Bár a megnevezés az alternáló, láncnélküli kerékpár megnevezéstől távol áll, működését hajlékony, de nagyon erős műanyag kötél (zsinór) alkalmazása teszi lehetővé - mondta Lantos Mihály.

Nyelvészet és jog

Az angol nyelvben az ilyen kötelet a "cord", "rope", tágabb ételemben a "wire" szavak fejezik ki, ez utóbbi még a hajlékony drótköteleket is fedi. A "STRING" inkább a feszített húrt jelenti, amit jellegzetesen íjaknál, és vonós hangszerek húrjainak megnevezésénél használnak.

A magyar nyelvben "vonós" jelzővel meghatározott hangszereket az angol "strings" vagy "string instuments"-nek nevezi.

A STRINGBIKE ezért feltétlenül szokatlan szóösszetétel kerékpároknál, még ha arra is gondolunk, hogy a kerékpárban a vonóelemet kötél képezi.

Ezzel egyidejűleg a megnevezés egy különleges kerékpár létezését sugallja, mert a STRING jelző kerékpárok vonatkozásában szokatlan, meglepő, ezért határozott megkülönböztetők képességgel is rendelkezik.

Később merült fel az igény arra - mutatott rá Lantos Mihály -, hogy ne csak a kerékpárnak, hanem magának a hajtásnak is adjanak egy találó nevet. Erre született a STRINGDRIVE megnevezés, mely hasonlóan egyedi és megkülönböztethető.

Hogyan válasszuk meg a nevet?

Viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy vállalkozásnak teljesen szabad keze van egy termék, vagy termékcsalád nevének választásánál, és még annál is ritkább, hogy a vállalkozás nevét is szabadon lehessen megválasztani. A nevet befolyásolják a hagyományok, a piacon kialakult szokások, a termék különböző megnevezése...

A védjegytörvények szinte minden országban kizárják, hogy a név az áru szokásosan használt valamely neve legyen, illetve a név közvetlenül, vagy asszociatív módon utaljon a termék, vagy szolgáltatás valamely tulajdonságára, vagy minőségi jellemzőjére.

Ez a szabály érthető módon a közösség érdekében áll, hiszen a védjegy akár örökké is élő monopoljog, mely mindenki mást elől elzárja az adott megjelölés használatát. A társadalommal és különösen a versenytársakkal szemben méltánytalan lenne, ha valaki minden további nélkül kisajátíthatna olyan neveket, melyeket mások ugyanazon, vagy hasonló termék megnevezésére szokásosan használnak, vagy használhatnak.

A szakember szerint ezzel szemben a potenciális jogtulajdonosok azt szeretnék az általuk választott megnevezéssel elérni, hogy annak láttán, vagy hallatán a fogyasztók eleve az adott termékre vagy annak valamely sajátos tulajdonságára gondoljanak, vagy arra asszociáljanak.

Küzdelem és érdekellentét

Ezért igen nagy a küzdelem olyan megnevezések érdekében, amelyekre az említett törvényi kizárás nem vonatkozik, de a fogyasztók számára mégis a termékkel kapcsolatos üzenetet hordoznak - összegezte a Danubia ügyvezetője. Az ellentétes érdekek ütközése során kialakult egy kompromisszumos megoldás.

Eszerint: ha egy megnevezés az említett kizáró okok közül egy meghatározott csoportba beleesik, de a jogosult a megnevezését olyan tartósan és sikeresen használja az adott jogterületen, hogy a fogyasztók már a névről a jogosultat (gyártó, kereskedő, stb.) ismerik fel, akkor a megnevezés az adott áruk körében védjegyként mégis lajstromozható. Az ilyen helyzetet nevezik, szaknyelven, "szerzett megkülönböztető képesség"-nek.

Új megjelölés bevezetésekor nem célszerű a későbbi, szerzett megkülönböztető képességre számítani, mert míg ez a feltétel be nem következik, a megjelölésre jogi oltalmat nem lehet szerezni, és ez a körülmény éppen a termék bevezetési időszakában jogbizonytalanságot okoz.

Lépcsőfokok

Bár a jogászok a megjelölés használatát megfelelő írásképpel és logóval kiegészítve tervezték, úgy vélték, hogy a legáltalánosabb oltalmat azzal lehet biztosítani, ha a STRINGBIKE és STRINGDRIVE szavakat ebben a formában, egyszerű szóvédjegy formájában helyezik oltalom alá.

Lantos Mihály szerint ez nem zárja ki, hogy később, ha a termék iránti piaci érdeklődés fokozott lesz és rendelkezésre fog állni a szélesebb körű jogi oltalom biztosítására kellő anyagi fedezet, akkor ne tennének a konkrét képi megjelenési formát (betűtípust, írásmódot és logót) tartalmazó egy, vagy több további védjegybejelentést.