Enyhültek a közbeszerzési egybeszámítási szabályok

2010.12.07. 12:02

Javult a közbeszerzési eljárások ajánlatkérőinek helyzete idén szeptembertől, a módosított szabályok kevesebb fejtörést és alacsonyabb jogi kockázatot jelentenek számukra - mutatott rá a Patay Ügyvédi Iroda szakértője.

A közpénzből finanszírozott beszerzések megvalósítása előtt alapvető jelentősége van a beszerzés becsült értékének pontos és jogszerű meghatározásának - fejtette ki dr. Cser-Palkovics Tamás.

A becsült érték nagyságától függ ugyanis, hogy az ajánlatkérőnek a szerződéskötés előtt kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia, valamint alapvetően befolyásolja az eljárás fajtáját és kijelöli a közbeszerzési törvény (Kbt.) bonyolult rendszeréből az adott közbeszerzésre irányadó szabályokat.

A becsült érték alapján dönthető el az is, hogy az ajánlatkérőnek a szigorúbb, úgynevezett közösségi rezsim (Kbt. IV-V. fejezet) vagy az enyhébb, úgynevezett nemzeti eljárási rend (Kbt. VI-VII. fejezet) szabályait kell-e alkalmaznia.

A becsült érték nagyságának meghatározása

A Kbt. a jogalkalmazókat kívánja segíteni azzal, hogy a becsült érték kiszámításával kapcsolatban valamennyi közbeszerzési tárgyra kiterjedően; így a szolgáltatásokra, építési beruházásokra és az árubeszerzésekre is, konkrét szabályokat állapít meg [Kbt. 35-39/A. §].

A Patay Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a törvény - többek között - rendelkezik a több részből álló, vagy a több éven keresztül megvalósuló közbeszerzések, a határozott és határozatlan időre kötött szerződések, a rendszeresen, vagy időszakonként visszatérően kötött szerződések, valamint a vegyes, azaz többféle közbeszerzési tárgyat megában foglaló közbeszerzések értékéről.

Általános elvként érvényesül az is, hogy tilos a közbeszerzéseket a törvény megkerülése céljából részekre bontani. A magyar jogalkotó a visszaélések elkerülése érdekében azonban nem tartotta elegendőnek ezeket a közösségi közbeszerzési irányelvekből átemelt, a becsült értékről igen részletesen rendelkező szabályokat.

A Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén az ajánlatkérőknek a konkrét közbeszerzés becsült értékéhez hozzá kell adniuk egyes más beszerzéseik értékét, és az egybeszámított érték alapján irányadó szabályok szerint kell a továbbiakban eljárniuk.

Az egybeszámítási szabályok szerint a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások, vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor, és amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg [Kbt. 40. § (2) bek.].

Jogalkalmazási nehézségek

A Kbt. megalkotása óta komoly jogértelmezési nehézségeket okoz ezeknek az egybeszámítási szabályoknak a helyes alkalmazása a jogalkalmazók részére. Ezt támasztja alá a statisztika is, mely szerint az egybeszámítási szabályokkal összefüggésben a törvény hatálybalépése óta kb. 160 jogorvoslati eljárás indult.

Az ajánlatkérőknek leginkább az okoz fejtörést, hogy a törvény nem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy mit kell azonos beszerzési tárgyú és rendeltetésű vagy felhasználásuk tekintetében egymással közvetlenül összefüggő beszerzésnek tekinteni.

A problémát a következő példákkal lehet szemléltetni. Egybe kell-e számítani az ugyanazon támogatási szerződéssel finanszírozott projekt keretében felmerülő műszaki ellenőri, kommunikációs és könyvvizsgálói szolgáltatás becsült értékét.

Az egymástól lényegesen eltérő tartalmú szolgáltatásnak közös célja, rendeltetése a projekt megvalósítása.

Tapasztalni olyan jogértelmezést a gyakorlati munka során, mely szerint a közös projekt ténye miatt a felsorolt szolgáltatásoknak az értékét egybe kell számítani - mutatott rá az ügyvéd.

Szintén kérdést vet fel, hogy az ajánlatkérő mélyépítési és magasépítési munkáinak értékét egybe kell-e számítani. Az árubeszerzések területéről is példát említve, kérdéses, hogy a különböző célú és funkciójú orvosi eszközök értékét egybe kell-e számítani.

Dr. Cser-Palkovics szerint a példákban jelzett beszerzések tárgyuk és rendeltetésük tekintetében oly mértékben különbözőek, mely kizárja az azonosságot, vagy a közvetlen összefüggést, ezért egybeszámításuk nem kötelező.

Kétségtelen azonban, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság az elmúlt években nagyon szigorúan ítélte meg ezt a kérdést, és a vitatott esetekben általában az egybeszámítási kötelezettség fennállását állapította meg.

Szeptemberi változások

A Kbt. átfogó módosításáról rendelkező 2010. évi LXXXVIII. törvény több ponton könnyített ezen a merev rendszeren. Az egybeszámítási szabályok közül törölték azt a korábban érvényesülő általános feltételt, hogy azokat a beszerzéseket kell egybeszámítani, melyeket egy ajánlattevő is képes lenne teljesíteni.

A jogalkalmazás során ez a földrajzi korlátok nélkül érvényesülő rendelkezés komoly nehézséget okozott az ajánlatkérők számára, ezért ennek eltörlése sok gondot vesz le a jogalkalmazók válláról. További újdonság, hogy nem kell egybeszámítani a rendeltetésük tekintetében "hasonló" beszerzéseket.

A törvényi feltételek közül a "hasonló" kifejezés törlésével lehetőség nyílik arra, hogy a jogalkalmazás az egybeszámítási kérdések területén a jövőben, a kormányzati céloknak is jobban megfelelő rugalmasabb értelmezés irányába mozduljon el.

Az inkább formai jellegű változtatások mellett lényegi áttörést az egybeszámítási szabályok kötelező alkalmazása alóli konkrét kivételek meghatározása jelenti.

Az új szabályok szerint az egy építménnyel kapcsolatos beszerzés becsült értékét nem kell más építménnyel kapcsolatos építési beruházás becsült értékével egybeszámítani, kivéve az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházásokat [Kbt. 40. § (5) bek.].

Ez az új szabályt még akkor is eredménynek tekinthető, ha a jogalkotó az általános javítási munkálatok igen széles értelmezésével jelentősen, lényegében a "zöld mezős" beruházásokra szűkítette a kivétel terjedelmét.

További könnyítések

Az egybeszámítási szabályok tekintetében további könnyítés, hogy a becsült érték kiszámítása során más közbeszerzés becsült értékével nem kell egybeszámítani az olyan közbeszerzést, amelynek becsült értéke szolgáltatás és árubeszerzés esetében 21 031 200 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 262 890 000 forintnál kevesebb.

Feltéve - húzta alá az ügyvéd -, hogy ezen egybe nem számított közbeszerzés értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit az egybeszámítási szabályok alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő [Kbt. 40. § (6) bek.].

A jogalkotó kifejezett szándéka az volt, hogy az egybeszámítási szabályok enyhítésével a közbeszerzések lehető legnagyobb részét a nagyobb nemzetközi nyilvánosságot kapó közösségi szabályok helyett a nemzeti közbeszerzési szabályok alá terelje, bízva abban, hogy ezzel a magyar piacról több információval rendelkező hazai kis- és középvállalkozások piacszerzési képességét erősíti.

Arra a kérdésre, hogy ez az eszköz valóban alkalmas-e ennek a kormányzati célnak az elérésére, konkrét gyakorlati tapasztalatok hiányában még nem lehet válaszolni, ugyanakkor általános jelleggel kijelenthető: ajánlatkérők számára az enyhébb szabályok kevesebb fejtörést és alacsonyabb jogi kockázatot jelentenek.

Dr. Cser-Palkovics Tamás szerint a közösségi jog által elvártakhoz képest jóval szigorúbb hazai szabályozás felesleges jogalkalmazási nehézségeket és ezen keresztül a beszerzések megvalósítását akadályozó jogvitákat eredményezhet. Ám ezek a negatív hatások rugalmasabb szabályozás mellett elkerülhetővé válnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK