Versenytilalmi megállapodás: a munkavállaló a konkurenciához menne...

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője szerint jogos lehet a munkáltatók félelme, hogy a munkavállaló a nála megszerzett tudást felhasználva a konkurenciához megy dolgozni, vagy saját céget alapít.

A munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló nem mehet el a konkurenciához dolgozni és nem alapíthat olyan saját céget sem, amely a munkáltató versenytársa, ám a munkaviszony megszűnését követően már nem áll fenn az a törvényi tilalom, amely a munkavállalót ebben megakadályozná.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi iroda szakértője kifejtette: a munkáltatónak ezért jogos az a félelme, hogy a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló a nála megszerzett tudást felhasználva a konkurenciához megy dolgozni, vagy saját céget alapít.

Dr. Gergely Krisztina rámutatott: a munkáltató azonban a munkaviszony megszűnését követően is korlátozhatja a munkavállaló elhelyezkedését, ha versenytilalmi megállapodást köt a munkavállalóval.

Mikor érdemes a versenytilalmi megállapodást megkötni?

A munkaszerződés megkötésekor már érdemes a versenytilalmi megállapodást aláírni, gyakran magába a munkaszerződésbe foglalják bele. Előfordulhat ugyanis, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnésekor már nem írja alá a megállapodást.

A megállapodásnak fontos eleme a tilalmazott tevékenységi kör, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a munkáltató érdekeit védje, de a munkavállalót aránytalanul ne korlátozza.

A megállapodásban meg szokták jelölni azt a földrajzi helyet is, amelyre a korlátozás kiterjed. Ez lehet például csak egy város, vagy csak egy vagy néhány konkrét megye, de akár egy vagy több ország területe is.

A versenytilalmi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a munkavállalót a korlátozás a munkaviszony megszűnését követően mennyi ideig terheli. A leghosszabb időtartam, amelyben meg lehet állapodni 3 év - hangsúlyozta a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

A gyakorlatban azonban általában 1, vagy 2 évet szoktak kikötni. A tényleges időtartam attól fog függeni, hogy a munkavállaló által megszerzett információ, tudás vagy kapcsolatok mennyi idő alatt "évül el" azaz válik olyanná, hogy azoknak a konkurenciánál való felhasználása már nem (annyira) sérti a (volt) munkáltató jogos gazdasági érdekeit.

A megfelelő ellenérték

Dr. Gergely Krisztina szerint a versenytilalmi megállapodás kötelező eleme a megfelelő ellenérték kikötése. A törvény nem határozza meg, hogy mi minősül megfelelő ellenértéknek.

Az irányadó bírósági gyakorlat a megfelelő ellenértéket a munkaviszony megszűnéskori éves bruttó átlagkereset felében határozza meg. Ezt az ellenértéket annyi ideig kell a munkáltatónak fizetnie, amennyi időre a versenytilalmat kikötötte. Mivel a versenytilalmi megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók, figyelni kell a szolgáltatás és ellenszolgáltatás megfelelő arányára.

A megfelelő ellenértékre azonban nem lehet egységes mértéket megállapítani, azt az adott eset összes körülményei alapján szükséges meghatározni.

Figyelembe kell venni - többek között - a munkavállaló munkakörét, a munkáltató működésével kapcsolatos ismereteit, a munkabérét, a munkavállaló által vállalt korlátozás mértékét és annak időtartamát is.

Egy vezető munkavállaló esetében például a megfelelő ellenérték magasabb összegű is lehet, mivel a munkavállaló a munkaviszonya fennállása alatt fontos információk birtokába jut.

Az ellenértéket ki lehet fizetni egy összegben, vagy részletekben is. A havonta részletekben történő kifizetés egyrészt a munkavállalóra nézve célszerűbb, mert a versenytilalmi megállapodásért fizetett ellenértéknek egyfajta kereset pótló szerepe van, másrészt a munkáltató számára is előnyösebb.

Pontosan ebből a keresetpótló jellegből következik az, hogy a megfelelő ellenértékre nem lehet egy konkrét és minden esetre érvényes százalékot előírni.

Új munkahely és elhelyezkedés

Nagyjából annyinak kell lennie az ellenértéknek, mint amennyi fizetéstől a munkavállaló a versenytilalmi kikötés folytán elesik, hiszen egy új munkahely megválasztásában korlátozza őt a versenytilalmi megállapodás.

Előfordulhat, hogy a versenytilalmi megállapodás folytán a munkavállaló a szakmájában egyáltalán nem tud elhelyezkedni, ilyen esetben az ellenértéknek többnek kell lennie - figyelmeztetett a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

Ám az is lehet, hogy szinte nem is érzékel korlátozást, mert a szakmájában továbbra is el tud helyezkedni (például: pénzügyi vonalon), csak néhány vállalkozás esik ki a potenciális új munkahelyek köréből. Az utóbbi esetben az ellenérték lehet akár kevesebb is, mint 50 százalék.

A versenytilalmi megállapodás megkötésekor arra is érdemes gondolni, hogy előfordulhat, hogy a munkáltatónak valamilyen oknál fogva nem áll érdekében a munkaviszony megszűnését követően a versenytilalmi korlátozás és az ellenérték fizetése.

Ilyen például akkor fordulhat elő, ha a munkaviszony a munkaszerződés megkötését követően csak rövid ideig áll fenn. A versenytilalmi megállapodásban ezért ki szokták kötni a munkáltató elállási jogát.

A megállapodás megszegése

Ha a munkavállaló megszegi a versenytilalmi megállapodást, akkor a munkáltató a törvény alapján kártérítést követelhet. A kártérítés bíróság előtti érvényesítése során a munkáltatónak bizonyítania kell, hogy a munkavállaló felróható magatartása következtében kára keletkezett, ami gyakran nem könnyű.

A versenytilalmi megállapodásban ezért gyakran kötbért kötnek ki. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni és az egy olyan előre meghatározott pénzösszeg, amelyet akkor fizet a munkavállaló a munkáltatónak, ha a versenytilalmi megállapodást megszegi és felelős a szerződésszegésért.

A bíróság a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti. A kötbér előnye a kártérítéssel szemben, hogy a munkáltató a kötbért akkor is követelheti a bíróság előtt, ha kára nem merült fel, illetve amennyiben kára keletkezett, azt nem kell bizonyítania.

Ha a kár összege egyébként kisebb, mint a fizetendő kötbér, a munkavállaló akkor is köteles a megállapodásban előre meghatározott kötbér összegét megfizetni. Amennyiben a kár összege meghaladja a kötbér mértékét, akkor a kötbért meghaladó kárt is lehet érvényesíteni.

A munkáltató a kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette. Bár a versenytilalmi megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók, a megállapodásokkal kapcsolatban felmerült vitákban a munkaügyi bíróság jár el.

A versenytilalmi megállapodás szerepe

Dr. Gergely Krisztina szerint érdemes versenytilalmi megállapodást kötni a munkavállalóval, mert így a munkáltató a munkaviszony megszűnését követően, a megállapodásban meghatározott ideig, az ott leírt tevékenységi körben és földrajzi területen korlátozni tudja a munkavállalót abban, hogy a konkurenciához menjen el dolgozni, vagy olyan saját céget alapítson, amely a munkáltató versenytársa.