Az új Ptk. a klasszikus zálogjogi biztosíték mellett voksol?

Vágólapra másolva!
A legújabb jogi irányzat, LB-határozatok, de maga az új Polgári Törvénykönyv koncepciója is, a klasszikus, zálogjogi jellegű biztosítékok mellett teszi majd le a voksot, és elképzelhető az úgynevezett fiduciárius biztosítékok teljes száműzése is - fejtette ki a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.
Vágólapra másolva!

A hitelezési gyakorlatban meghonosodó biztosítéki engedményezés sikere arra vezethető vissza, hogy a klasszikus, zálogjogi formákkal szemben több előnye volt, így például olcsó, egyszerű, és erősebb a hitelező pozíciója. Ám a megítélés változni látszik - fejtette ki a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

A Legfelsőbb Bíróság 2001-es és 2002-es határozatai már úgy foglaltak állást, hogy ha az engedményes hitelező a rá engedményezett követelést nem hajtotta be, felszámolási környezetben a követelés átruházása nem megy teljesedésbe akkor sem, ha a hitelező az engedményezett követelés adósát korábban már értesítette az engedményezésről.

A Legfelsőbb Bíróság az engedményezés érvényességét nem vonta ugyan kétségbe, de nem engedte érvényesülni annak leglényegesebb joghatását, miszerint az engedményezés következtében a követelés kikerül az engedményező adós (felszámolási) vagyonából.

Dr. Szalóki Gergely szerint ez az értelmezés a gyakorlatban az engedményezést megfosztja minden biztosítéki jellegétől, és a hitelezőt annak lehetőségétől, hogy követelését a biztosíték érvényesítése útján elégítse ki.

Legyen akármilyen egyszerű és költséghatékony egy biztosíték alapítása és (papíron) érvényesítése, ezen varázsát könnyen elvesztheti, ha éppen a legkritikusabb helyzetben, az adós felszámolása esetén nyújt csekély védelmet.

Megállja-e a helyét a közösségi jogban?

A Legfelsőbb Bíróság döntései az uniós csatlakozást megelőzően születtek. Felmerülhet: a magyar polgári jogi szempontból is vitatható álláspont mennyiben állná meg a helyét a közösségi joggal való összehasonlítás során?

A vonatkozó uniós rendelet elvi éllel mondja ki, hogy fizetésképtelenségi eljárások - például a felszámolási eljárás - megindítása nem lehet hatással a hitelezők dologi jogaira. A rendelet márpedig ilyen, dologi jogi biztosítékként kezeli a biztosítéki célú engedményezést.

Ezek alapján felmerülhet, a Legfelsőbb Bíróság döntései meghaladottakká váltak, és a közösségi jogszabály alapján - mely közvetlen hatállyal bír, tehát a bíróságoknak kötelességük alkalmazni - a biztosítéki engedményezés visszanyerte biztosítéki funkcióját hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásával.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda banking & finance és capital markets szakértője ugyanakkor hangsúlyozta: ezt a következtetést még nem erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság egyetlen határozata sem.

A magyar joggyakorlat természetesen fejlődhet. A közösségi jogra, nemzetközi trendekre és piaci igényekre alapozva elképzelhető, hogy a hazai értelmezési környezet újra engedményezés barátságosabb megítélése felé indul el.

Az új Ptk. koncepciója

A legújabb szakmai cikkek szerint az új Polgári Törvénykönyv koncepciója továbbra is "klasszikus", zálogjogi jellegű biztosítékok mellett teszi majd le a voksot, és elképzelhető a fiduciárius biztosítékok teljes száműzése is. (A fiduciárius biztosíték olyan jogügylet, ahol a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog, illetve követelés biztosítéki szerepet tölt be - a szerk.)

Az új biztosítéki szabályozás megszületéséig így feltehetőleg nem fog bekövetkezni változás azon hitelezői gyakorlatban, amely a jogértelmezési bizonytalanságok élének csorbítására igyekszik "túlbiztosítani" a banki hiteleket - valószínűsítette dr. Szalóki Gergely.

Gyakorlatilag az adós minden vagyontárgyára és követelésére alapítanak biztosítéki céllal valamilyen jogot a hitelező javára, hogy baj esetén valamiből kielégítést nyerhessenek, ami pedig az adós további hitelfelvételi-képességét rontja.