A szindikált kölcsön kreatív és rugalmas megoldásokat követel a jogászoktól

A szindikált kölcsönök nemzetközi gyakorlatban is megszokott biztosítéki rendszerének honosítása kreatív és rugalmas megoldásokat követel a tranzakcióban résztvevő jogi képviselőktől - tudtuk meg a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda együttműködő szakértőjétől.

Dr. Spitz Gábor (együttműködő ügyvéd, Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda): a magyar jog jellege, természete miatt van arra szükség, hogy a szindikált hitelek esetében a jogászok bátran használják kreativitásukat

A gyakorlatban megfigyelhető, hogy a gazdasági válság következtében a nemzetközi csoport (re)finanszírozási ügyletek jelentősége emelkedett a magyar piacon is - fejtette ki dr. Spitz Gábor, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda együttműködő szakértője.

Mivel a magyar magánjog csak némi lemaradással követi az angolszász és a kontinentális fejlődést, a szindikált kölcsönök nemzetközi gyakorlatban is megszokott biztosítéki rendszerének honosítása ezért különösen igényli ezt a fajta a jogászi kreativitást.

Különösen a biztosítéki ügynöki, illetve biztosíték-megosztási (security pooling/security trust) struktúrák átültetése jelent komoly kihívást, mivel a magyar jog nem ismeri a "trust" (német/osztrák környezetben Treuhand) jogintézményét.

Teljes jogú tulajdonosként lép fel

A trustee / Treuhänder harmadik személyek felé teljes jogú tulajdonosként (jogosultként) lép fel, azonban jogait valaki más (például: kiskorú örökös) javára gyakorolja, a trust megszűnésekor pedig köteles a tényleges jogosultra átruházni minden általa megszerzett jogot.

Egy bonyolult, több hitelező részvételével zajló finanszírozásnál, a biztosítéki ügynök (security trustee) bevonásával egyszerűsödik a biztosítékok létrehozása, kezelése, és érvényesítése is.

Így ahelyett, hogy valamennyi hitelező közvetlen biztosítéki jogosulttá válna, a biztosítéki ügynök szerződik a hitelfelvevővel.

A biztosíték érvényesítésekor pedig a hitelezőkkel kötött biztosíték-megosztási megállapodásnak (security pooling agreement) megfelelően eljárva osztja fel az érvényesítésből származó bevételt - hívta fel a figyelmet Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

Így könnyen kezelhetővé válik a jogosultak körében bekövetkező változás (például: ha egy hitelező átruházza szindikátusi részesedését), vagy változik a szindikátusi részesedések aránya...

A biztosítékok általános elvei

Dr. Spitz Gábor szerint a biztosítékok legáltalánosabban alkalmazott formái járulékos jellegűek és valamilyen közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzéssel jönnek létre.

Amennyiben a biztosítéki szerződéseket közjegyzői okiratba foglalják, akkor a biztosíték végrehajtása egyszerűbbé válik, mivel az okirat a záradékolást követően akár közvetlenül (bírósági eljárás nélkül) is végrehajtható lehet.

A közvetlen végrehajthatóságnak azonban (többek között) feltétele a biztosított követelés pontos meghatározása az okiratban.

A konstitutív hatályú bejegyzéssel létrejövő biztosítékoknál általános elv, hogy a biztosíték tartalmát a bejegyzés határozza meg. Így bármilyen további módosítás komoly nehézségekbe ütközhet, és akár a bejegyzés rangsorát is befolyásolhatja.

A bankok alapvető elvárása

A hitelező bankok alapvető elvárása, hogy az adott jogrendszer szabályai szerint a lehető legteljesebb mértékű és legbiztosabb formájú biztosítékot tudják az általuk nyújtott kölcsön mögé állítani.

A trust /Treuhand (és különösen a biztosítéki ügynöki) jellegű struktúrákat (el)ismerő jogrendszerekben a hitelezők a biztosítéki ügynök közbeiktatásával könnyen adminisztrálható, de egyben teljes értékű biztosítékban részesülhetnek.

Mivel a "security trust"-ot a magyar jog nem ismeri, közvetlen dologi hatállyal csak azon követelések válnak biztosítottá, melyeknek jogosultjait a vonatkozó nyilvántartásba bejegyzik.

Elméletileg tehát, valamennyi hitelező bejegyzése lenne szükséges ahhoz, hogy mindegyikőjük teljes értékű, dologi hatályú biztosítékkal rendelkezhessen - hangsúlyozta a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda együttműködő szakértője.

A szindikált kölcsönök esetében azonban - a jogosultak potenciális nagy számára és gyakori fluktuációjára tekintettel - ez egyfelől meglehetősen nehézkes, másfelől költséges.

Amennyiben viszont csak a - jellemzően külföldi jog alatt álló alapdokumentációban - kijelölt biztosítéki ügynököt jegyeztetnék be, akkor a kölcsön összegében és a hitelnyújtók személyében bekövetkező változások, amíg ezek a bejegyzett biztosítéki ügynököt nem érintik, adminisztrációs szempontból irrelevánssá válnának.

A magyar biztosítékok járulékos jellegűek

A magyar biztosítékok járulékos jellege azonban további problémákat okozhat - húzta alá dr. Spitz Gábor. A biztosítéki ügynök adóssal szembeni közvetlen követelése rendszerint lényegesen alacsonyabb a szindikált kölcsön alapján fennálló összes követelés teljes összegénél, járulékos biztosíték esetében pedig a biztosíték alapján fennálló helytállási kötelezettség a követeléshez igazodik.

Így elméletileg a biztosítéki ügynök csak a saját követelésének erejéig kereshetne kielégítést a biztosíték érvényesítésének körében. A nemzetközi gyakorlatban ezt a problémát a biztosítéki ügynök javára létrehozott párhuzamos adósság (parallel debt) útján kezelik.

Az ilyen párhuzamos adósság abból áll, hogy az adós tartozáselismerő nyilatkozatot tesz a biztosítéki ügynök felé olyan tartalommal, hogy a kölcsönösszegeket bizonyos feltételek mellett nemcsak a hitelezők felé, hanem közvetlenül a biztosítéki ügynöknek is teljesíteni tartozik.

Ily módon a biztosítéki ügynöknek önálló, a teljes szindikált hitelösszegre kiterjedő, teljes mértékben közvetlenül biztosítható követelése keletkezik.

A szakértő rámutatott: a párhuzamos adósság önálló, érvényes követelésként történő elismerése azonban egyelőre távolról sem egyértelmű és következetes a magyar közjegyzői gyakorlatban. (Az interjú második részét hamarosan közöljük.)

A szerződések megszövegezése

Szintén a biztosítékok járulékos jellege okoz problémát a biztosítéki szerződések megszövegezésénél, ahhoz ugyanis, hogy a biztosított követelés közvetlen végrehajtható legyen, megfelelő részletességgel kell azt körülírni.

Ez gyakran megköveteli az alapul fekvő dokumentumok (hitelszerződés) bizonyos rendelkezéseinek szószerinti beépítését a biztosítéki szerződésekbe. Bonyolult szindikált hitelszerződések (különösen a nemzetközi finanszírozási gyakorlatban általánosan elfogadott Loan Markets Association mintaszerződések) esetén ez már terjedelmi okokból is elég nehézkes.

Arról nem is beszélve, hogy a külföldi jog alá rendelt dokumentumokban használt jogi megoldások nem feltétlenül ültethetőek át magyar jogi környezetbe. Egy magyar jogban nem ismert, vagy kifejezetten tiltott jogintézmény alkalmazása egy magyar biztosítéki szerződésben pedig akár a biztosítéki szerződés végrehajthatatlanságával is járhat.