A hazai gazdasági jognak "elfogadóbbnak" kell lennie

A magyar gazdasági jog bizonyos területein indokoltnak látszik a nemzetközi trendekkel szembeni "elfogadóbb hozzáállás" - hívta fel a figyelmet a szindikált hitelek és az ezzel összefüggő biztosítéki rendszer kapcsán a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda együttműködő szakértője.

Dr. Spitz Gábor, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda együttműködő partnere szerint a kissé merev magyar jogi szabályozásból a jogalkotónak kellene piacbarátabb változatot létrehoznia

A magyar gazdaság nyitottságából következően a külföldi befektetők jelentős súlyt képviselnek a hazai üzleti életben, indokoltnak látszik a nemzetközi trendekkel szembeni elfogadóbb hozzáállás kialakítása a gazdasági jog bizonyos területein is.

Mind a hitelezői, mind a hitelfelvevői oldal jogos igénye, hogy a polgári jogi biztosítékok rendszere a zökkenőmentes, kiszámítható hitelnyújtásnak ne akadálya, hanem elősegítője legyen - mutatott rá dr. Spitz Gábor.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda együttműködő szakértője szerint az alulfinanszírozott hazai vállalkozásoknak alapvető érdeke lehetne, hogy a nemzetközi elvárásokhoz igazodó biztosítéki struktúra felkínálásával kiszámíthatóbb "terméket" tudjanak biztosítani a nemzetközi finanszírozóknak is.

A hazai gyakorlat

A jelenlegi hazai gyakorlatban a legáltalánosabban alkalmazott megoldás az önálló zálogjog kikötése, amely alapvetően a jelzáloghitelezés fellendítése érdekében került be a polgári törvénykönyvbe a 90-es évek közepén.

Ám nem járulékos biztosítékként, más területeken is, mint például a szindikált hitelek biztosítása, praktikus megoldásokat kínálhat a gyakorlat számára.

Az önálló zálogjog talán leghasznosabb jellemzője, hogy nem járulékos jellegű. Ezáltal az alapul fekvő követeléstől elszakadva (vagy akár alapul fekvő követelés nélkül is) hozhat létre dologi biztosítékot a hitelezők részére.

Ez mindkét korábban említett probléma szempontjából előnyösnek mutatkozik: egyfelől elkerülhető a biztosított követelés körülményes, részletes - és a végrehajthatóság szempontjából potenciálisan veszélyes - körülírása, másfelől pusztán a biztosítéki ügynök bejegyeztetése nem okoz diszkrepanciát a biztosított és a biztosítandó összeg között.

Dr. Spitz Gábor kifejtette: az önálló zálogjog a szerződés felmondásával bármikor végrehajtható azon összeg erejéig, amelyet a felek a szerződésben meghatároztak.

A biztosíték és a biztosított követelés közötti kapcsolatot a felek általában a hitelszerződéshez és a biztosíték-megosztási szerződéshez szorosan kapcsolódó (vagy akár annak a részét képező) külön megállapodással hozzák létre.

Ezt a megállapodást logikusan a hitelszerződésre és a biztosíték-megosztási szerződésre egyébként irányadó jog alá célszerű rendelni, hiszen így zökkenőmentesen tükrözhetőek az alapszerződésekben részletesen meghatározott biztosíték felmondási, érvényesítési és kielégítési elvek és szabályok.

Elegáns, ám ritka megoldás

Egy egyelőre viszonylag ritka, azonban kétségkívül elegáns alternatíva lehet az, amikor a biztosítéki ügynök az adós tartozásának biztosítására, az adós megbízásából bankgaranciát nyújt a hitelező szindikátus többi tagjának.

A hitelezők a biztosíték érvényesítése helyett a bankgarancia lehívása útján elégíthetik ki a lejárt, vagy lejárttá tett követeléseiket.

Az adós által nyújtott biztosíték pedig nem közvetlenül a hiteltartozást, hanem a biztosítéki ügynöknek a bankgarancia lehívásával keletkező esetleges követelését biztosítja.

Szükségtelen értelmezési vita

Egyik megoldás sem tökéletes - húzta alá a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda együttműködő szakértője.

Önálló zálogjog alkalmazása esetén hitelezői oldalról szemlélve a szindikátus tagjai nem rendelkeznek dologi biztosítékkal, csupán kötelmi igénnyel a biztosítéki ügynökkel szemben.

Az adós szempontjából pedig a biztosítékérvényesítési korlátozások relatív hiánya lehet aggasztó. Ezek a korlátozások egy gyakran külföldi jog alatti szerződésben szerepelnek, amelyet egy magyar végrehajtó természetesen csak rendkívül korlátozottan tud figyelembe venni a végrehajtás során.

Mindkét fél számára jogérvényesítési problémákat és szükségtelen értelmezési vitákat vethet fel az, hogy a biztosítéki jogviszony teljes tartalma több, különböző jogrendszerek hatálya alatt álló szerződésből állapítható csak meg.

Ha a párhuzamos adósságot bankgaranciával helyettesítjük, ez a szindikátusi tagok szempontjából akár erősebb biztosítéknak is tekinthető, mint például egy zálogjog (egy bankgarancia szinte készpénz).

A bankgarancia kibocsátása viszont jelentős többletköltséggel járhat (főleg hosszú lejáratú hiteleknél), amit végső soron az adós lesz kénytelen viselni - mutatott rá dr. Spitz Gábor.

A bankgaranciát kibocsátó biztosítéki ügynöknek pedig (az adott jogrendszer hitelintézeti számviteli szabályozásától függően) tőke-megfelelési és kockázatkezelési szempontból jelenthet többletterhet egy ilyen jellegű hosszú távú kötelezettségvállalás.

Esélyek a változásra

Mivel a nemzetközi finanszírozási piac szereplői (minden oldalon) érthetően konfliktuskerülők, viszonylag csekély esélye van annak, hogy a kreatív jogértelmezésen és jórészt külföldi gyakorlaton alapuló szükségmegoldásokat a bírói gyakorlat széles körben tesztelje a hatályos szabályozás fényében.

A szakértő szerint, míg egyes részletkérdésekben születhetnek (és születnek is) iránymutató döntések, a jelenlegi meglehetősen merev magyar szabályozás átfogó piaci szempontú fejlesztését már a jogalkotónak kellene elvégeznie.