Változott a kapcsolt energia támogatás, befagyasztották a távhődíjat

 Az elmúlt hónapokban folyamatosan nehezen követhető mennyiségű változáson ment keresztül a magyar energetikai szabályozás. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőjénél a legfontosabb változások, azok következményei iránt érdeklődtünk.

Dr. Unger Balázs, a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője

Még alig léptek hatályba az Országgyűlés 2010-es utolsó ülésén elfogadott módosítások, a Parlamentben már a következő módosító szabálycsomagról vitáztak a képviselők. A második, az energetikai szabályozást több ponton jelentősen módosító törvény március végén került kihirdetésre.

Ezt követően június 6-án az Országgyűlés elfogadta az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény módosításáról szóló 2011. évi LIX. törvényt.

A jogszabály - egy zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslatnak köszönhetően - több ponton is átírja a villamos energia törvényt és a gáztörvényt és tovább módosítja a márciusi energetikai módosító csomagot is.

Főbb változások

Már a 2010-ben elfogadott módosító jogszabály is tartalmazott számos fontos rendelkezést, mint az energiaipari cégeket sújtó különadó fogyasztókra, illetve egymásra történő áthárításának tilalma, vagy a villamos energia kötelező átvételi rendszer (KÁT) részleges revíziója -mutatott rá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Unger Balázs kiemelte: a  márciusban kihirdetett 2011. évi XXIX. törvény is jelentős változásokat vezetett be.

A márciusi módosítás eredeti célja az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott úgynevezett "Harmadik Energia Csomag" magyar jogba történő átültetése volt.

A harmonizációs feladatok mellé azonban a KÁT rendszer részbeni módosítása, a megújuló energia felhasználásának bővítésével kapcsolatos "Nemzeti Cselekvési Terv" bevezetése, a távhő árának befagyasztása és a fogyasztók érdekeinek hatékonyabb védelme is párosult.

A június 6-án elfogadott módosítás két legfontosabb eleme a gáztőzsde bevezetésének előkészítése, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kivezetése a KÁT rendszerből - emelte ki a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

A kapcsolt energia támogatás revíziója

A márciusi módosító csomag sarkalatos és sokat vitatott pontja volt a KÁT rendszer átalakítása. A módosító törvény parlamenti vitája során felmerült annak a lehetősége, hogy a KÁT rendszer alatti kötelező átvételi ár még a 2010-es revíziónál is nagyobb mértékben csökkenjen.

Ez a módosítás a hőár jelentős emelkedését eredményezte volna, amely így leginkább a lakossági fogyasztókat terhelte volna meg. A javaslat ugyanakkor valós igényeken alapult - hangsúlyozta Dr. Unger Balázs.

A KÁT rendszer ugyanis eredetileg a zöld energia (megújuló energiaforrásból és hulladékból nyert energia) előállításának támogatása céljából és csak részben a kapcsoltan termelt villamos energia támogatásának céljából jött létre, ehelyett az a gyakorlatban nagyrészt az utóbbi támogatásához került felhasználva.

A vonatkozó indítvány jelentős viták után végül visszavonásra került - emlékeztetett a szakértő.

Megszűnik július elsejétől

A kapcsolt energia KÁT rendszerben történő támogatása 2011. július 1-jén megszűnik, a kapcsoltan termelt villamos energia általános támogatása helyett egyelőre csak az az 50 megawatt alatti névleges teljesítményű kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművekben termelt villamos energia kap támogatást.

A KÁT rendszer tervezett átalakításával kapcsolatban napirenden volt az egyeztetés a kormányoldal és a piaci szereplők között, mégis váratlanul érte a piacot a június 6-ai módosítás.

A módosítás értelmében az 50 megawatt alatti névleges teljesítményű kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek tekintetében július 1-jétől új kapcsolt mérlegkör kerül bevezetésre.

A kapcsolt mérlegkörbe azon termelők tartozhatnak, amelyek július elsején a jelenlegi KÁT rendszer tagjai, amelyeknek június 30-áig hosszabbítanák meg a tagságát, továbbá amelyek tagsága július elsején szűnne meg.

A június 6-ai módosítás emellett egy a villamos energia rendszerhasználati díjakba beépítendő, úgynevezett kapcsolt termékszerkezet-átalakítási díjat is bevezet a kapcsolt mérlegkörbe tartozó vállalkozások támogatása céljából, amelynek mértéke kilowattóránként 1,2 forint.

Egyelőre ez a támogatás hivatott átmenetileg felváltani a jelenlegi támogatási rendszert - mutatott rá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Mindez azt jelenti, hogy továbbra is a villamos áram fogyasztók fizetik a támogatást, de már egy fix díjat fizetnek és nem a tőzsdei áramár alapján kerül a támogatás meghatározásra.

Jelentős veszteség várható

Az 50 megawatt feletti névleges teljesítményű kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek, amelyek ezáltal kiesnek a támogatási rendszerből, ami számukra a hőár befagyasztása következtében jelentős veszteséget fog okozni.

Ezen erőműveknek tehát elemi érdeke, hogy a végleges támogatási rendszerre vonatkozó modellt a kormány mielőbb megalkossa.

Távhődíj befagyasztása

A márciusi módosító törvény új rendelkezése alapján az egyetemes szolgáltatók által alkalmazott gázárat és távhődíjat valamint egyéb díjakat a Magyar Energia Hivatal előterjesztése alapján a jövőben az energiapolitikáért felelős miniszter fogja megállapítani.

A részletszabályok egyelőre nem kerültek kidolgozásra, így a vonatkozó rendelet hatálybalépéséig a termelői és szolgáltatói árak befagyasztásra kerültek a 2011. március 31-ei árszinten.

A távhődíj befagyasztása 2011. október 15-ig, az új fűtési szezon kezdetéig hatályos, addig kell a hőártámogatásra vonatkozóan új rendszert bevezetni.

A kormány terve szerint ez egy kétéves átmeneti ideig nem a villamos energia, hanem a hő támogatása révén valósulna meg, ami egy teljesen új támogatási modell - fejtette ki a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Ennek kapcsán felmerülhet annak az esélye, hogy tiltott állami támogatásnak minősül, és mint olyan, az EK. Szerződés 107. cikk (1)bekezdésébe ütközik, mivel ezt a modellt az Európai Bízottság még nem vizsgálta.

Számos tagországban jól működik

Mindezek alapján a piaci szereplők az úgynevezett kapcsolt bizonyítványon alapuló modell gyors, 2011. október 15-én történő bevezetését javasolják (ezt a kormány csak a kétéves átmeneti idő lejárta után javasolja) arra is tekintettel, hogy ez a rendszer számos EU-s tagországban jól működik.

A vonatkozó rendszer lényege az, hogy a magas hatásfokú termelők minden megtermelt megawatt után kapnak egy kapcsolt bizonyítványt, míg a fogyasztók kötelesek fogyasztásuk bizonyos százalékában kapcsolt bizonyítványt vásárolni.

Dr. Unger Balázs szerint a bizonyítványok árát a piaci kereslet-kínálat határozza meg, de számos tagállamban úgynevezett kivásárlási árat határoz meg a szabályozó hatóság.

Mivel a kapcsolt bizonyítvány rendszere már több EU tagországban működik, így a gyakorlati tapasztalatok átvétele és az esetleges buktatók kiszűrése mellett jóval egyszerűbben elkerülhető a rendszer tiltott állami támogatássá minősítése, mint az átmenetinek szánt hőoldali támogatási rendszer esetében. (Az interju második részét hamarosan közöljük - a szerk.)