Európai Bizottság: jogsértő a Malév állami támogatása?

Vágólapra másolva!
A közelmúltban megjelent az Európai Unió hivatalos lapjában az Európai Bizottság Magyarországnak írott levele, amelyből megismerhető az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja a Malév Zrt. részére 2003 és 2011 között a mindenkori magyar kormányok által juttatott támogatások miatt indított eljárásban - mondta el az [origo]-nak a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.
Vágólapra másolva!

Mivel a Magyar Állammal szemben indult eljárás még nem zárult le, ezért a közzétett anyagban foglaltak nem tükrözik az Európai Bizottság végleges álláspontját, ámde ez az első olyan irat, amelyből a Bizottságnak az ügyben kialakított álláspontja részleteiben megismerhető - fejtette ki dr. Kiss Dávid, a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Az Európai Bizottság (EB) egy bejelentés nyomán 2010-ben kezdte vizsgálni a Malévnak különböző csatornákon keresztül juttatott állami támogatásokat.

Az EB azt vizsgálja, hogy a támogatások az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatásnak minősülnek-e, azaz olyan, tagállam által vagy tagállami forrásból nyújtott támogatások-e, amelyek egy vállalkozás előnyben részesítésével torzítják a piaci versenyt, vagy azzal fenyegetnek, és érintik a tagállamok közötti kereskedelmet.

Az Európai Bizottság kétségei

Az EB a vizsgálat ezen szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi vizsgált intézkedés állami támogatásnak minősül, és kétséges, hogy a Malév rendes piaci feltételek mellett hasonló finanszírozáshoz jutott volna egy magánbefektető révén.

Az EB szerint hiányzik az a szerkezetátalakítási terv is, amelynek alapján a támogatás a Malév megmentését szerkezetátalakítás révén célzó - és ezáltal jogszerű - támogatásnak minősülhet. Ezért az EB szerint a vizsgált juttatások nem tekinthetők a belső piaccal összeegyeztethetőknek, azaz jogsértőek.

Az EB elsőként azt az ügyletet vizsgálta meg, amellyel a Malév 2007-es privatizációja kapcsán a Malévnak 2003-ban a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) által nyújtott kölcsönt a 100 százalékos állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Zrt. átvállalta a Malévtól.

A csere tárgya: Boeing 767

Cserébe a Malév Vagyonkezelő Zrt. tulajdonába került a Malév márkanév és logó, egy kerozin szállítására alkalmas csővezeték és egy Boeing 767-es típusú repülőgép - ismertette a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Ugyan a Malév kötelezettséget vállalt a Malév név és logó további használata után felhasználási díj megfizetésére és a Boeing 767-es visszabérlésére, azonban a felhasználási díjat négy hónap után már nem tudta megfizetni, a repülőgép bérletére pedig a hosszú távú járatainak leállítása miatt nem volt többé szüksége a légitársaságnak.

A Malév Vagyonkezelő Zrt.-t megillette volna továbbá a légitársaság adózás utáni nyereségének egy része is, azonban a légitársaság azóta képtelen volt nyereséget produkálni - hangsúlyozta dr. Kiss Dávid.

Az EB megítélése szerint ez az ügylet nem piackonform, mivel a vagyonkezelő társaság viselte az átruházott eszközök értékének változásával kapcsolatos összes kockázatot, az eszközök értéke az MFB-kölcsön futamideje alatt meredeken zuhanhatott, és további biztosítékok bevonására nem volt lehetőség.

Nem piaci alapon jött létre

Az ügylet az EB megítélése szerint azért sem piaci alapon jött létre, mert komoly kockázata volt annak, hogy a Malév nem teljesíti fizetési kötelezettségét a vagyonkezelő felé. Ez be is következett, a Malév csupán fizetési kötelezettsége töredékének tett eleget az MFB-kölcsönt 2017-ig fizető állami tulajdonú vagyonkezelő társaság felé.

Az EB megvizsgálta azt a 2009-es ügyletet is, amelynek során a Malév 100 százalékos tulajdonú - tartósan nyereséges - leányvállalatát, a Malév Ground Handling Zrt.-t kívánta volna értékesíteni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) részére.

Az ügylet sosem teljesült, azonban az MNV által előlegként átutalt 4,285 milliárd forintot a Malév nem fizette vissza, hanem azt az egy évvel később lezajlott állami visszavásárlás során a MNV tőkévé változtatta.

Fizetett volna egy magánhitelező?

Az EB véleménye szerint "rendkívül kétségesnek tűnik", hogy egy magánhitelező is kifizette volna ezt az összeget a Malév részére, valamint kétséges az is, hogy az egyéves időszakra utólag megállapított és felszámított kamat mértéke valósan tükrözte-e azt a kockázatot, amelyet a rossz gazdasági helyzetben lévő Malévhoz való pénzkihelyezés jelentett.

Az EB vizsgálta az APEH gyakorlatát, amellyel a 2007. január és 2010. március közötti időszakban a Malév számára engedélyezte adó- és járulékfizetési kötelezettsége teljesítésének elhalasztását.

Noha a Malév később pótlékokkal és kamatokkal együtt megfizette az adó- és járuléktartozását, az EB megállapítása szerint ezt csak azért tudta megtenni, mert 2010-ben a visszaállamosítás során a magyar állam 20,7 milliárd forint friss tőkéhez juttatta a Malévot, valamint a Malévval szemben fennálló 6,117 milliárd forintos követelését tőkévé alakította.

Vizsgálat alá került a 2010. április és július között az MNV által három lépcsőben nyújtott összesen 9,2 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsön is, amelynek fedezetéül a Malév Ground Handling Zrt. részvényeire bejegyzett, valamint egy, a Malév tulajdonában lévő repülőgépre bejegyzett jelzálog szolgált.

Nem kellett küzdeni a törlesztéssel

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: az EB szerint a Malévnak ezen kölcsön törlesztésével sem kell megküzdenie, mivel az MNV azt 2010 szeptemberében tőkévé alakította át.

Ezzel egyidejűleg a Malév újabb 5,7 milliárd forint összegű állami kölcsönhöz jutott, amelynek fedezetét ismét egy Malév-tulajdonú repülőgép, további 1,8 milliárd forint értékű vagyonelem, valamint a jegyértékesítési rendszereken keresztül keletkező bevételeken alapított zálogjog képezte.

Az EB álláspontja szerint a Malév pénzügyi nehézségei miatt egy körültekintően eljáró piaci befektető nem nyújtott volna ilyen feltételekkel ilyen mértékű támogatást a Malév részére.

Üzleti terv és szerkezetátalakítás

Az EB megállapította azt is, hogy a magyar hatóságok eddig nem készítettek olyan üzleti tervet, amely alátámasztaná az állami befektetés megtérülését.

Mivel a Malév az EB vonatkozó iránymutatása szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozás, ezért lehetőség van arra, hogy megmentési és szerkezetátalakítási célú támogatásban részesüljön, amennyiben az állam által juttatott támogatást megfelelő szerkezetátalakítási terv is kíséri, azonban a magyar hatóságok ilyen tervet nem mutattak be az EB-nek.

Az EB szerint a Malév az állam által nyújtott támogatásoknak köszönhetően folytathatja működését, és nem kell szembenéznie a tartósan gyenge pénzügyi eredményeinek következményeivel, ami végeredményben a gazdasági versenyt torzítja, hiszen a Malév állami segítség nélkül működő versenytársait hozza hátrányos helyzetbe - emelte ki dr. Kiss Dávid.

Visszafizetni Magyarországnak?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerint amennyiben az EB megállapítja, hogy az állam által nyújtott támogatás nem egyeztethető össze a belső piaccal, abban az esetben az érintett állam köteles az EB által megjelölt határidőn belül a támogatást megszüntetni. Ez a Malév esetében azt is jelentheti, hogy a 2003. és 2010. közötti időszakban nyolc ügylet során a Malév részére juttatott állami támogatást vagy annak jogilag kifogásolt részeit a Malévnak vissza kellene fizetnie Magyarország részére. Mivel a Malév jelenleg is nehéz gazdasági helyzetben van, ezért ez a döntés nagy valószínűséggel a Malév megszűnéséhez vezetne.