Egyedülálló a távhő áráról szóló hazai szabályozás Európában

2011.10.19. 15:51

Európában egyedülálló a távhő hazai ártámogatási rendszere, az erről szóló kormányrendelet október elsejétől hatályos. Az új szabályozás a megszűnt KÁT-rendszernek lépett a helyébe, termelők és szolgáltatók egyaránt türelmetlenül várták - mondta el a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Az új szabályozást érthetően türelmetlenül várták a távhőtermelők és a távhőszolgáltatók egyaránt, hiszen a KÁT rendszer megszűnésével, valamint a lakossági távhő árának befagyasztásával jelentős veszteségeket voltak kénytelenek az elmúlt hónapokban elszenvedni - mutatott rá dr. Unger Balázs.

A könnyebb megértés kedvéért: a 2011. március 31-én bevezetett hőár moratóriumot követően a Magyar Energia Hivatal (MEH) felvette a kapcsolatot a hőtermelőkkel és a hőszolgáltatókkal annak érdekében, hogy a meglévő hőárakat, azok struktúráját, az azokban érvényesített költségeket feltérképezze.

Ezt követően, a beérkezett információk alapján a MEH megalkotta a távhőár megállapításának módszertanát és ezt követően pedig a távhőárakra vonatkozóan megtette a javaslatát a Nemzeti Fejlesztési Miniszternek.

Az új hőár támogatási rendszer tekintetében az első jogalkotói lépést a Parlament tette meg azzal, hogy 2011. szeptember 26-i ülésén elfogadta a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényt módosító 2011. évi CXXVI. törvényt.

Majd röviddel ezután kihirdetésre került a vonatkozó két miniszteri rendelet is, az 50/2011. (IX.30.) NFM rendelet (a "Hőár Rendelet") és az 51/2011. (IX.30.) NFM rendelet (a "Támogatási Rendelet"), amelyek a Módosításban adott felhatalmazás alapján a részletes szabályozást tartalmazzák.

Egyedülálló új szabályozás

Az új hőár támogatási rendszer, a maga nemében, egyedülálló Európában - hívta fel a figyelmet a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője. Ezt az támasztja alá, hogy a rendszer nem a hőtermelő részére biztosít támogatást, továbbá nem a más országokban már alkalmazott kapcsolt bizonyítvány rendszerét vezeti be, hanem a hőszolgáltatónak nyújtott támogatási rendszert vezet be.

Az új rendszer bevezetésének az volt a hivatalos indoka, hogy a hőtermelőnek adott támogatás nem csapódott le a fogyasztói hőárakban, ezért nem érte el a kellő hatást (vagyis az árak alacsony szinten tartását). Ezzel szemben a hőszolgáltatónak adott támogatás erre a problémára megoldást jelenthet, mivel a fogyasztónak átadott hőmennyiség alapján kerül megállapításra. A támogatás forrása továbbra is az úgynevezett "hőfillér", vagyis az áramfogyasztók által fizetett úgynevezett kapcsolt szerkezetátalakítási díj, amelyet érintetlenül hagyott az új szabályozás.

A törvénymódosítás lényegében csak a kereteket adja meg az új hőár és hőtámogatási szabályozáshoz. Előírja, hogy a távhőszolgáltatónak támogatás nyújtható a külön rendeletben meghatározott feltételek szerint. Érdekesség, hogy a hatósági ár visszamenőleges alkalmazásának a törvényi tilalma törlésre került a távhő törvényből (igaz, azt kifejezetten nem is tették lehetővé).

Az új szabályozás fogadtatása

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője hozzátette, a távhőtermelők eddig nyilvánosságra került reakciói egyelőre vegyesek, általánosságban azt kifogásolják, hogy az egyedileg (és nem képlet vagy módszertan alapján) meghatározott értékesítési árak nincsenek tekintettel az időközben bekövetkező tüzelőanyag áremelkedésre.

A távhőszolgáltatók elsősorban azt kifogásolták, hogy túlzottan alacsony profitot tesz csak lehetővé a Hőár Rendelet (legfeljebb a bruttó eszközérték két százaléka), amely ráadásul nem tesz különbséget a szabadpiaci és a lakossági értékesítés között ilyen tekintetben. Azt azonban csak bizonyos idő elteltével lehet majd megállapítani, hogy a gyakorlatban miként vizsgázott az új rendszer. Mindenesetre pozitív fejleményként értékelik a piaci szereplők, hogy a kormányzat nyitott a rendszer esetleges jövőbeni, a gyakorlati tapasztalatokon alapuló finomhangolására.

Összegyeztethető-e az uniós előírásokkal?

Állami támogatásról lévén szó, felmerül a kérdés, hogy a szabályozás összeegyeztethető-e az Európai Unió vonatkozó előírásaival. A "Támogatási Rendelet" 10. §-a külön is kitér erre a kérdésre, amennyiben a vonatkozó 2005/842/EK bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatást említ.

Dr. Unger Balázs szerint mivel az említett bizottsági határozat mentesítést nyújt az egyébként kötelező bizottsági bejelentés alól, feltételezhetően a "Támogatási Rendelet" tekintetében nem történt külön bejelentés a magyar kormány részéről. A bizottsági határozat előírásait megvizsgálva alapvetően egyet is lehet érteni a kormányzati állásponttal, egyedül az lehet kérdéses, hogy a magyar jogalkotó megvizsgálta-e minden egyes támogatott vállalkozás esetében, hogy a bizottsági határozatban szereplő, a bejelentés alóli mentesítés feltételeként megállapított árbevételi korlát és támogatási plafon teljesül-e.

Igazából akkor sem feltétlenül minősül tilalmazottnak a támogatás, ha ezen feltételek nem teljesülnek, csupán bejelentési kötelezettsége keletkezne ezáltal a magyar államnak a támogatás tekintetében és ebben az esetben az Európai Bizottság részletbe menően kezdené el vizsgálni a "Támogatási Rendeletet".

A "Hőár Rendelet"

A rendelet nem tartalmaz számítási metodikát a távhőtermelő által alkalmazható hőár tekintetében, hanem egyedi, az általuk megadott költségadatokon alapuló távhőárat ír elő. Két feltételtől teszi függővé, hogy a távhőtermelők az egyedi távhőárat alkalmazhassák a távhőszolgáltatónak való értékesítéskor. Egyrészt a távhőtermelőnként meghatározott legkisebb arányban kapcsolt technológiából származó hőmennyiséget kell a távhőszolgáltatónak értékesíteni. Másrészt, egyedileg meghatározott összhatásfokot a távhőtermelőnek el kell érnie. Amennyiben ezen feltételeket nem teljesíti a távhőtermelő, akkor egy egységes, az egyedi hődíjaknál alacsonyabb maximált hődíjat alkalmazhat csak a távhő értékesítésekor.

A "Támogatási Rendelet"

A rendelet vezeti be az új hőoldali támogatást, amely lényegében a KÁT-rendszert hivatott felváltani. A támogatásra a távhőszolgáltató a lakossági fogyasztóknak értékesített távhő tekintetében, míg külön közintézmények (lényegében korházak) a közfeladataik ellátásával összefüggésben jogosultak. A támogatás további feltétele, hogy a szolgáltatott távhő kapcsoltan termelt legyen, továbbá hogy a hőtermelő olyan kapcsoltan termelő korábbi mérlegkör tag legyen, akinek a beruházása a vonatkozó MEH határozat alapján még nem térült meg. A támogatás mértékét távhőszolgáltatónként határozza meg a rendelet, azonban általános feltételként írja elő, hogy a támogatás nem haladhatja meg az igazolt költségeket és egy ésszerű nyereséget. A rendszer tehát úgy épül fel, hogy a távhőtermelő a "Hőár Rendeletben" meghatározott áron értékesíti a távhőt a távhőszolgáltatónak, amely azt a befagyasztott áron adja tovább a lakossági fogyasztóknak. Az így a távhőszolgáltatónál keletkező veszteséget kompenzálja a "Támogatási Rendelet" szerinti támogatás.




KAPCSOLÓDÓ CIKK