Új szabályozás Európában a korrupció ellen

Több évtizedes előkészítést követően, idén júliusban lépett hatályba a világon legszélesebb hatókörű, korrupcióellenes törvény Nagy-Britanniában. A "Bribery Act 2010", a "megvesztegetési törvény", dr. Christ Norbert, Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője szerint az elmúlt időszak egyik legfontosabb, nemzetközi jelentőségű állomása a korrupció elleni jogi szabályozásban. A felmérések szerint a világ GDP-jének mintegy tíz százalékát fordítják mások korrumpálására.

A szabályozás jelentős újdonságot hoz abban a tekintetben, hogy a Bribery Act személyi hatálya kiterjed minden olyan cégre, amelyik üzleti jelenléttel rendelkezik az Egyesült Királyságban. Az angol törvénynév nem fogalmaz szégyenlősen: "megvesztegetési törvény"-nek hívják - mutatott rá Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Christ Norbert aláhúzta: annak ellenére, hogy angol törvényről van szó, a korrupcióval befolyásolni tiltott kötelesség bármely ország tekintetében létező kötelesség lehet. Tehát, ha például angol cég ajánl zambiai hivatalos személynek előnyt az utóbbi valamely, Magyarországot érintő kötelessége befolyásolásával kapcsolatban, ez a cselekménye a Bribery Act hatálya alá tartozik.

Az "üzleti jelenlét" jelentése szintén rendkívül tág: angol teljesítési helyű szerződések tekintetében valószínűleg felöleli a külföldi eladót/vállalkozót/megbízottat, de esetleg jelenthet megrendelői pozícióban lévő cégeket is, mindezt attól függetlenül, hogy a vesztegetéssel az angol jelenlétük kapcsolatos-e vagy sem. Ez tehát azt jelenti, hogy ennek a törvénynek a következményeivel lépten-nyomon Magyarországon is számolni kell.

A magyar jogban nincs korrupció ellenes törvény

A magyar jogban általában véve korrupcióellenes törvény nincs - mutatott rá dr. Christ Norbert. A magyar Büntető törvénykönyvben a közélet tisztasága elleni bűncselekmények között elsősorban a vesztegetés és a befolyással üzérkedés sorolható a korrupciót megfékezni célzó bűncselekmények közé. Az előbbit elkövethetik például hivatalos személyek és gazdálkodó szervezetek dolgozói, tagjai is.

A büntetendő cselekmények köre rendkívül tág: jogtalan előny kérése vagy ígérése, és az ígért előny elfogadása - sőt, bizonyos személyi kör tekintetében az előnynek nem csak a kötelezettség megszegése, hanem a teljesítése ellenében való elfogadása - is bűncselekmény. A befolyással üzérkedés esetén a hivatalos személyekkel való kapcsolatait (a befolyását) árulja az elkövető.

Az angolszász világban keletkeztek egyébként azok a korrupcióellenes jogszabályok, amelyek a saját országuk területén kívüli minél szélesebb körű érvényesülést tűzték ki célként. Az első ilyen jogszabály az amerikai "Foreign Corrupt Practices Act of 1977", azaz a külföldi korrupt gyakorlatokat tiltó törvény volt: már ez is tiltotta külföldi, tágan meghatározott jelentésű "hivatalos személyek" megvesztegetését amerikai és olyan (külföldi) személyeknek, akik értékpapírjait forgalmazzák amerikai tőzsdén.

A "megvesztegetési törvény" további újdonságai

A Bribery Act természetesen tiltja a hagyományosan már tiltott magatartásokat: mások megvesztegetését és annak elfogadását, tiltja továbbá külföldi hivatalos személyek megvesztegetését (megvesztegetésnek minősítve valamely kötelesség teljesítésének befolyásolásáért anyagi vagy egyéb előny adását vagy felajánlását, továbbá annak elfogadását). A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője szerint érdemes felfigyelni a "befolyásolás" szó rendkívül tágan értelmezhető jelentésére.

Az igazi újdonság azonban az a kötelezettség, amelyik angol cégek számára előírja megfelelő belső korrupcióellenes eljárási rendszer kialakítását. A megfelelőség bizonyítása a céget terheli. Az eljárási rendszernek ki kell terjednie a cég munkavállalóin túl a cég érdekében eljáró egyéb személyekre is.

Aki figyelmesen tanulmányozza ezeket a követelményeket, váratlan meglepetéssel is szembesülhet. Az eddig szokásos korrupcióellenes szabályok nyilvánvalóan a cégvezetést célozták, hiszen ők vannak a legmegfelelőbb pozícióban korrumpálási döntések meghozatalához. A Bribery Act új szabálya miatt azonban könnyen lehet, hogy a cégvezetésnek (sőt, akár a cég munkavállalóinak) tudomása sem volt a korrupciós cselekményről, de a felelősség mégis terhelheti a cégvezetést a nem megfelelő eljárási rend hiánya miatt. A "megfelelőség" teljesülését viszont esetenként kell vizsgálni, végső soron a bíróság, a kérdéses bíró(k) értékítélete dönt. A döntés bizonytalanságának terhe a cégvezetést sújtja.

Jogtechnikai szempontból érthető a fenti szabályozás: a bírói döntés bizonytalansága miatti kockázatot kiküszöbölendő, a cégek alkalmazzanak olyan eljárási rendet, ami a megvesztegetés kockázatát csírájában elfojtja: megvesztegetés hiányában ugyanis nincs minek a bíróság elé kerülnie, azaz "nincs mitől félni". Ezen széleskörű kötelezettségei megszegésért a kérdéses cég - egyebek között - felső korlát nélküli bírsággal sújtható.

Összességében kijelenthető, mondta dr. Christ Norbert, hogy a korrupcióellenes szabályozás nemzeti és nemzetközi szinten is folyamatosan fejlődik. Az angol jogi szabályozás most még a kivétel: kérdés, mennyi idő telik el addig, hogy Európában és vagy az USA-ban, esetleg az EU-ban általános szabállyá váljon.

A GDP tíz százaléka

A felmérések szerint a világ GDP-jének mintegy tíz százalékát fordítják mások korrumpálására. A gazdag(abb) és magukat demokratikusnak valló államokban a hatalom változóan elrettentő erejű jogszabályokkal és azok érvényesítésével kívánja felvenni a harcot a korrupció ellen. Ám sokszor nem is a büntetőjog eszközeire kell gondolni, hiszen számos egyéb jogágat és joganyagot érint a vesztegetés elleni küzdelem.