Nemzeti vagyonról nem dönthet választottbíróság

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján a nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogviták eldöntésére 2012-től nem köthető ki választottbírósági eljárás - értesült az [origo] a Budapesti Ügyvédi Kamarától. Az új törvény korlátozza továbbá az állami, vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégalapításait, rendezi az ingyenes átadás, az állam elővásárlási jogának kérdését, kirekeszti az off-shore cégeket a nemzeti vagyon hasznosításának köréből, és a nemzeti vagyon védelmében további jogi védelmeket léptet életbe.

Gemenc is a nemzeti vagyon része

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) szerint Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelvet, valamint a magyar jog alkalmazását kötheti ki.

Jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatósága köthető ki, míg a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult a jogviták eldöntésére nem köthet ki választottbírósági eljárást - tudtuk meg a Budapesti Ügyvédi Kamarától.

A törvény egyébként terjedelmes mellékleteiben sorolja fel a nemzeti vagyoni kört. A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon meghatározása, ami forgalomképtelenséget jelent, azaz teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalmát.

Ezen vagyonelemek körét tehát taxatíve határozza meg a törvény és mellékletei; az önkormányzatok kizárólagos tulajdona fő szabályként kizárólag koncesszió útján hasznosítható.

Három további vagyoni kör

Az Alaptörvény bevezetett egy új fogalmat, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon fogalmát, erre tekintettel kellett a korábban használatos fogalmak jogi tartalmát egymáshoz képest meghatározni.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon státusza a törvény rendszerében a második védelmi vonalat képezi, amely megegyezik a forgalomképtelen vagyontárgyakkal abban a tekintetben, hogy ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg.

Ám hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú, fő szabályként nem koncesszió köteles a hasznosításuk (vagyonkezelés, bérlet, haszonbérlet stb.).

A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság, vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti.

Ezen kategóriába tartozó vagyonelemek nagy számosságára tekintettel ezt a kategóriát csak definíció szintjén említi meg a törvény. A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, így a piaci forgalom része.

Korlátozás a cégalapítás tekintetében

A törvény az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégalapításaira vonatkozóan korlátozó szabályokat vezet be. Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely, vagy amelynek valamely tagja nem átlátható.

Amennyiben az állam vagy az önkormányzat öröklés címén vagy követelés fejében szerezne ilyen részesedést, annak megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkednie kell. Amennyiben az átláthatósági feltételeknek való megfelelés utólag szűnik meg, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezésére a társasági szerződést felül kell vizsgálni és kezdeményezni kell a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének átalakítását.

Az állami, vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégalapításainak korlátozása mellett, a cégalapítás kontrolljának fokozása érdekében a törvény többségi befolyás esetén előírja a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulását a további gazdálkodó szervezetek alapításához vagy megszüntetéséhez, részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához.

A korábbi szabályozás a Ptk. alapján az egyes társaság vagyonának tekinti a leánycégeket. A korlátozó rendelkezésekkel állít akadályt a törvény a nemzeti vagyon eszközeinek társasági tulajdonba történő kiszervezésének.

A törvény a cégalapítási korlátok körében rögzíti továbbá, hogy az a nonprofit társaság, amely külön-külön vagy együttesen az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt áll, a meghatározott kivételtő eltekintve csak nonprofit, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú társaságot alapíthat, és ilyen társaságban szerezhet részesedést.

A vagyonkezelői jog létrejötte

A törvény rögzíti a vagyonkezelői jog létrejöttének szabályait. Vagyonkezelési szerződés kizárólag a törvényben meghatározott személyi körrel köthető, vagy kivételesen törvényben kerülhet sor vagyonkezelő kijelölésére. Törvényi kijelölés esetén egyedileg meghatározott módon kell a jogi személyt megjelölni, általános kijelölés nem lehetséges.

Ingyenes átadás, elővásárlási jog

Az ingyenes átadás lehetőségét a nemzeti vagyon körében (állam és önkormányzatok között) a közfeladat átadásához rendeli a törvény. Ennek indoka, hogy az egyes társadalmi szükségletek kielégítése, az állam, vagy az önkormányzatok közötti feladatok megosztása, ellátása érdekében az állam, illetve az önkormányzat a tulajdonában álló vagyoni elemeket - törvényben foglalt felhatalmazás alapján - egymásnak átadhatja.

Az új törvény a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlan értékesítésének esetére, az állam minden más jogosultat megelőző elővásárlási jogát rögzíti, amelyet az elővásárlási jog gyakorlására törvényben meghatározott szerv az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat kézhezvételét követő negyvenöt napon belül gyakorolhat.