Hosszú évek kutatásait kockáztatja a találmányok elkésett bejelentése

2012.02.01. 21:43

A tudományos alapkutatások során keletkező szellemi alkotások kapcsán reális kérdés, hogy az új eredményekre, illetve felfedezésekre miképp lehet szabadalmat szerezni. A jelenlegi gyakorlat szerint általában nem lehet kizárólagos hasznosítást nyerni, ám az elkésve bejelentett találmány hosszú évek kutató-fejlesztő munkáját és óriási pénzek sorsát pecsételheti meg - mondta el az [origo] - nak a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértője.

Az egyes országok, illetve nemzetközi egyezmények szabadalomjogi rendelkezései értelmében felfedezésekre és tudományos elméletekre általában nem lehet kizárólagos hasznosítási jogot (szabadalmat) szerezni, minthogy azok eleve ki vannak zárva a szabadalmazható találmányok köréből - húzta alá dr. Harangozó Gábor.

A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda kft. szakértője kifejtette: a felfedezés ugyanis valamilyen létező, de a tudomány előtt korábban még nem ismert dolog, jelenség, elv, stb. megtalálása, felismerése, megállapítása.

A természetben fellelhető anyagok, képződmények, jelenségek nem tekinthetők találmánynak mindaddig, amíg azokon valamilyen változtatást nem hajtanak végre annak érdekében, hogy az által egy konkrét műszaki problémát oldjanak meg konkrét műszaki berendezés, vagy technológiai folyamat megvalósításával.

A különböző tudományterületeken, mint például a nanotechnológia, a mikrobiológia, a biotechnológia, a vegyészet, stb. területén ma már az sem ritka, hogy bizonyos felfedezéseket mesterségesen létrehozott környezetben és akár olyan körülmények között tesznek, amelyek a Földön a természetben maguktól esetleg ki sem alakulhatnának.

Nukleáris láncreakciótól az atomreaktorig

Jó példa erre a nanotechnológia területén a grafitréteg meghajlításával előállított nanocső, vagy a nukleáris láncreakció. A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértője emlékeztetett arra, hogy a tudományos alapkutatások nem egy esetben olyan új, napjainkban még úttörőnek számító technológiáknak ágyaznak meg, amelyek jövőbeni hasznát ma még fel sem tudjuk mérni.

Például, az 1940-es évek elején, a maghasadás és a nukleáris láncreakció felfedezésekor senki sem gondolhatta, hogy a Szilárd Leó magyar és Enrico Fermi olasz fizikus által feltalált atomreaktor, amire vonatkozóan közösen tettek szabadalmi bejelentést, alapjaiban fogja átalakítani a 20. század villamosenergia-termelését.

Miközben az adatok elárulják, hogy az ezredfordulón a világ teljes villamosenergia-termelésének már közel hét százalékát adták az atomerőművek, Franciaországban esetében pedig ez az arány elérte a hetvenöt százalékot.

Az ipari alkalmazhatóság kritériuma

A tudományos elméleteken alapuló találmányok esetén gyakori, hogy az újdonság és a feltalálói tevékenység mellett a harmadik szabadalmazhatósági alapfeltétel, az ipari alkalmazhatóság teljesülésével adódnak gondok - emelte ki a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda kft. szakértője. Ennek oka, hogy hitelt érdemlő módon, lehetőleg kísérleti adatokkal, mérési eredményekkel kell igazolni a megvalósíthatóságot.

A tudományos alapkutatások során gyakran születnek olyan új elméletek, amelyek gyakorlati haszna már a kutatások kezdeti szakaszában felismerhető és ígéretes is, azonban a szabadalmaztatással - éppen a fenti okok miatt - érdemes megvárni a prototípus elkészültét vagy a technológiai folyamat kísérleti megvalósítását, majd pontosan dokumentált és reprodukálható méréseket végezni a megvalósíthatóság bizonyításához.

Ezeket az eredményeket a szabadalmi leírásban is érdemes - legalább részben - közölni, ugyanis a szabadalmi leírásban nem elegendő a találmányt az ötlet vagy a tudományos elmélet szintjén bemutatni, hanem olyan részletességgel kell ismertetni, hogy azt egy, az adott szakterületen jártas másik szakember a leírás alapján saját maga meg is tudja valósítani úgy, hogy az működőképes legyen.

A működési paraméterek optimális értékeit, amik rendszerint hosszas kísérletezés, bonyolult mérési eljárások eredményei, azonban nem feltétlenül kell a szabadalmi bejelentésben közölni, így azok olyan know-how-t képezhetnek, ami a szabadalmaztatott terméket, technológiát a piacon igazán értékessé tudja tenni.

A bejelentési elsőbbség

A szabadalmi jogban ma már a világon mindenütt a bejelentési elsőbbség jogintézménye működik. Ez azt jelenti - mutatott rá dr. Harangozó Gábor -, hogy amennyiben ugyanarra a találmányra többen is szabadalmat igényelnek, akkor a szabadalom azt illeti meg, aki a találmányát korábban jelentette be valamely szabadalmi hivatalhoz.

Vagyis, egy elkésve bejelentett találmány hosszú évek kutató-fejlesztő munkáját és óriási pénzek sorsát pecsételheti meg, miközben - mint említettük - előírás a találmány kellően részletes bemutatása a szabadalmi bejelentésben.

A fenti ellentmondásra az uniós elsőbbség intézmény nyújt megoldást, amely lehetővé teszi, hogy egy első (adott esetben nem kellő részletességgel kidolgozott és emiatt szabadalomszerzésre esetleg nem is alkalmas) szabadalmi bejelentés megtételét követően egy éven belül újabb bejelentést lehessen tenni a Párizsi Uniós Egyezmény bármely tagállamában - az első bejelentés elismert bejelentési napjának megtartásával.

Szabadalmi stratégiák

A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértője szerint ez az egyezmény ma már a világ szinte minden országára kiterjed. Vagyis, ha a találmány még nem érett meg arra, hogy jó eséllyel lehessen szabadalmaztatni, akkor az elsőbbségi jog biztosítása érdekében célszerű az innovációnak már egy korai szakaszában szabadalmi bejelentést tenni a találmányra.

Ezt követően az uniós elsőbbségi éven belül egy újabb bejelentés tehető, amely már a kívánt részletességgel, mérési eredményekkel alátámasztva, előnyös megvalósítási módok bemutatásával tárja fel a találmány szerinti megoldást.

Az uniós elsőbbség intézménye azonban nem csak a szabadalomképes megoldás kifejlesztésére biztosít elegendő időt, hanem az egyébként rendkívül költséges szabadalmaztatási eljárás anyagi fedezetének előteremtésére is, például pályázat útján vagy akár szakmai befektető bevonásával.

Kérdés azonban, hogy egy nem kellően alapos első szabadalmi bejelentés megtételével az érintettek nem okoznak-e maguknak nagyobb bajt, hiszen a megoldás bemutatásával jó ötletet adhatnak másoknak is a saját ötletükön alapuló termék-, vagy technológiafejlesztéshez.

Szerencsére, a konkurencia ilyen akaratlan megteremtésétől nem kell tartani, mert a szabadalmi bejelentések anyagát a szabadalmi hivatalok legalább másfél évig titokban tartják, így az csak a hivatalos közzétételt követően válik mások számára megismerhetővé.

Az idei évtől újabb több tízmilliárd forintnyi pályázati keretösszeg vált elérhetővé a hazai kutatás-fejlesztés számára. Például, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében a felsőoktatási intézmények számára kiírt, nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatatási projektek támogatására igénybe vehető, vissza nem térítendő állami támogatás összege egy adott projekt esetén elérheti akár a 900 millió forintot, ráadásul a támogatás mértéke száz százalékos is lehet, ami komoly ösztönző erőt jelent a felsőoktatáshoz kapcsolódó kutatóműhelyek, tudásközpontok számára a pályázáshoz.

Komoly előrelépésnek tekinthető, hogy az utóbbi években a kutatás-fejlesztés támogatását célzó pályázatok már rendszeresen a támogatható tevékenységek körébe emelik a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos költségeket is, amire nagy szükség is van, hiszen a legtöbb projekt eredményei között komoly üzleti lehetőségeket rejtő szellemi alkotások is megjelennek, amelyek széleskörű iparjogi védelme nem csak a pályázó érdeke, de a nemzetgazdaságé is.



KAPCSOLÓDÓ CIKK