Ellentmondásos 2012-es cégjogi változások: egyet előre, kettőt vissza?

Bár a cégjogi változások gazdaságpolitikai szándékai érthetőek és a szabályozásban előtérbe került az átláthatóság biztosítása, a pénzügyi háttér széles körű vizsgálata, ám az idei változások egyúttal átmeneti nehézségeket is okozhatnak a cégeljárás gyorsasága szempontjából - hívta fel az [origo] figyelmét a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

A hazai társasági jogi szabályozás az utóbbi években elsősorban a piacra lépés feltételeinek kedvezőbbé tételét, azaz a kis- és középvállalkozások létrehozásának és működésének elősegítését célozta. A jelentős reformok bevezetésével számottevően csökkentek a cégeljárási határidők és egyszerűsödött a cégeljárás rendje, amelynek következtében a magyar szabályozás versenyképes maradt az Európai Unió más tagállamainak jogi szabályozásával.

A Világbank "Doing Business 2012" jelentése 183 állam elemzése alapján Magyarországot a vállalkozások elindítása szempontjából a 39. helyre rangsorolta. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a felmérés szerint hazánkban átlagosan négy nap szükséges egy vállalkozás elindításához, így a cégalapítási idő kategóriájában az igen előkelő 9. helyen szerepeltünk.

Dr. Utassy Viktória szerint viszont a cégjogi előírások 2012-es módosításait elemezve most megtörni látszik a fenti tendencia: a gazdasági életben tapasztalt visszaélések miatt, illetve hitelezővédelmi megfontolásokból idén részint új, részint korábban is alkalmazott szigorításokat vezettek be a cégeljárásban.

A módosításokat ugyan elsősorban a vagyontalan, kiüresített cégek ugrásszerű elszaporodása indokolta, a szabályozásban előtérbe került az átláthatóság biztosítása, a pénzügyi háttér széles körű vizsgálata, ám a változások következménye mégis az lehet, hogy a cégeljárás gyorsasága szempontjából átmeneti nehézségekkel kell szembenézniük a gazdasági élet szereplőinek.

Növekednek az ügyvédek bürokratikus terhei

Jelentős bürokratikus terhet ró az eljáró ügyvédre egyebek mellett az, hogy egyre több személyazonosító adatot kell bejelenteni a cégbíróságnak. Már 2009 óta kötelező megadni a vezető tisztségviselők adóazonosító jelét, azonban 2012 márciusától esetükben fel kell tüntetni a születési helyet és időt is.

Nemcsak a vezető tisztségviselők azonosítása iránt nőtt meg az igény: a bejegyzési kérelemben a tagok adóazonosítóját is fel kell tüntetni, amely adatok bekérése egy külföldi részvényes vagy ügyvezető irányában meglehetősen körülményesen indokolható.

A bejegyzési kérelem késedelméhez vezethetnek

Lassíthatja és drágítja továbbá a cégeljárási folyamatokat az a régi-új előírás is, mely szerint külföldi cég tagsága esetén minden esetben csatolni kell három hónapnál nem régebbi cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását.
Gyakran már ebből a dokumentumból kitűnik az anyacég képviseletére jogosultak személye is, ellenkező esetben azonban egy további, a képviseleti jogosultságot igazoló okiratot és annak hiteles fordítását is be kell szerezni, amely főként az USA-beli és a kanadai cégek esetében okozhat majd jelentős problémákat - hangsúlyozta a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

A számos adat és okirat beszerzése, valamint a fordítás is időigényes feladat, amely könnyen a bejegyzési kérelem késedelmes benyújtásához vezethet. Erre vonatkozóan ki kell emelni a Ctv. módosított 34. § (2) bekezdését, amely alapján a késedelmes bejelentés elkerülhetetlenül bírságoláshoz vezet. A cégbíróság ugyanis a bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesítő személlyel szemben ötvenezer forinttól kilencszázezer forintig terjedő bírságot szab ki.

A bírság kiszabásától a cégbíróság - mérlegelési jog hiányában - nem tekinthet el. A törvény indokolása szerint ezt a rendelkezést a cégnyilvántartás közhitelessége indokolja, ugyanakkor éppen az itt említett esetek tükrében nehezen indokolható a kivételt nem ismerő, szigorú szabályozás - mutatott rá dr. Utassy Viktória.

A külföldi személyek és a bankszámlanyitás kérdése

Külföldi személyek esetén 2007 szeptembere óta lehetőségként szerepelt a kézbesítési megbízott megjelölése, ez azonban 2012 márciusától újra kötelezővé vált. Ráadásul a feladat ellátása a jövőben komoly felelősséggel is jár, hiszen a kézbesítési megbízott a megbízás megszűnését köteles bejelenteni a cégbíróságnak, ellenkező esetben bírsággal sújtható.

Korábban az ügyvéd is sok tekintetben hozzájárulhatott a cégeljárás egyszerűsítéséhez, illetve gyorsításához: biztosíthatta például, hogy a bankszámlanyitásra csak a cégbejegyzést követően kerüljön sor, ezen felül bizonyos okiratok jogszerűségét csak ő ellenőrizte, valamint megállapodhatott ügyfelével arról is, hogy a cég az ügyvédi iroda székhelyét tüntesse fel székhelyeként (úgynevezett székhely-szolgáltatás). Ezeket a lehetőségeket a 2012-es cégjogi módosítások eltörölték.

További bürokratikus terhet jelent, hogy a cégek 2012-től ismét kötelesek igazolni a cégbíróság felé a székhely (telephely, fióktelep) használatának jogszerűségét. Ez azonban nemcsak a cégalapítások esetében jár külön utánajárással, hanem a cégadatok változásánál is, hiszen az elmúlt években az ügyvéd ellenőrizte a vonatkozó okiratokat, amelyek cégbírósági benyújtása nem volt kötelező. Ennek megfelelően minden egyes esetben tisztázni kell a használat jogszerűségét - tekintettel arra is, hogy az okirat csatolásának elmaradása nem hiánypótláshoz, hanem egyenesen a kérelem elutasításához vezet.

Az "előzetes adóellenőrzés" és tagváltozás kérdései

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: az eddigi szabályozás szerint a cég már a kérelem benyújtásakor megkapta az adószámát is, amely szintén a gyors cégalapítást szolgálta. Ezzel szemben, a 2012-ben bevezetett úgynevezett adóregisztrációs eljárás - amely egyfajta "előzetes adóellenőrzés" a cégtemetők elkerülése érdekében -, lelassíthatja a folyamatot.

Az eljárás során ugyanis az adóhatóság az adószám kiadását megelőzően megvizsgálja az alapítókat abból a szempontból, hogy szerepelnek-e más adózónál, valamint hogy az érintett cégnek van-e adótartozása, illetve törölt, vagy felfüggesztett adószáma. Ha az adóhatóság egy munkanapon belül nem ad tájékoztatást a cégbíróságnak az ellenőrzés eredményéről, az a cégbejegyzési eljárás felfüggesztését eredményezi, ugyanis adószám hiányában cégbejegyzésre nem kerülhet sor.

Hitelezővédelmi megfontolások miatt 2012-től kezdődően tagváltozás esetében is számítanunk kell az adóhatóság közreműködésére. A Ctv. új, 61/B. §-a bevezette ugyanis a tagváltozás bejegyzése iránti eljárást, amelynek keretében a cégbíróság értesíti az adóhatóságot a kérelem benyújtásáról. Az adóhatóság három munkanapon belül jelzi, hogy fennáll-e a tagváltozással érintett cégnek tizenötmillió forintot meghaladó adótartozása. Amennyiben igen, úgy a cégbíróság a céget közbenső mérleg elkészítésére, könyvvizsgáló általi hitelesítésére és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz történő benyújtására kötelezi.

A hitelezők védelme tehát úgy valósul meg, hogy az adóhatóság a tagváltozás fordulónapjára elkészített mérleg alapján pontosan látja a cég aktuális vagyoni helyzetét. Ez az átláthatóságot szolgáló szabály a vagyoni részesedések átruházását ugyan nem akadályozza meg, azonban adott esetben lassíthatja a változásbejegyzési eljárást.

Egymással "versengő" érdekek?

Dr. Utassy Viktória szerint összegzésképpen elmondható: a hitelezői érdekeket és a gazdasági élet átláthatóságát védő adminisztrációs kötelezettségek megnehezíthetik a külföldi tulajdonban álló cégek magyarországi piacra lépését és működését. Ez a korábbi években megvalósult rugalmas és gyors cégjogi gyakorlathoz képest mindenképpen visszalépésként értékelhető, ugyanakkor kétségtelen, hogy a cégjogi visszaélések visszaszorítása érdekében is szükséges lépéseket tenni. A kérdés tehát az, hogy a hitelezővédelem ilyen mértékű előtérbe helyezése mellett mennyire tartható a gyors és hatékony cégalapítás és cégműködés.