Enged a NAV a levonható iparűzési adó ügyében

Enged a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az úgynevezett levonható iparűzési adó ügyében. A hatóság elnökének egy egyedi ügyben hozott döntéséből kiderül, hogy azok a vállalkozások, amelyek az adóhatóság korábbi gyakorlata miatt jogsérelmet szenvedtek, eredményesen fordulhatnak jogorvoslatért az adóhatósághoz, még abban az esetben is, ha a jogorvoslatra nyitva álló határidő már eltelt, vagy a jogorvoslat már elévült időszakot érint - értesült az [origo] a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől.

Az [origo] korábban beszámolt arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete ellenére kétséges, hogy a vállalkozások eredményesen élhetnek-e jogorvoslattal azokban az esetekben, amikor az adóhatóság a jogszabály hibás értelmezése miatt elvitatta tőlük az iparűzési adókedvezmény érvényesítését.

Mint azt dr. Harcos Mihály, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője korábbi cikkünkben felvázolta, számos esetben a nyilvánvaló igazságtalanság ellenére pusztán az adóhatóság jóindulatán múlott, hogy helyt ad-e a vállalkozások jogorvoslati kérelmeinek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének egyedi ügyben hozott határozatából kiderül, hogy az adóhatóság nem kíván szembehelyezkedni a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) joggyakorlatával. Ez két okból is jelentős előrelépésnek tekinthető a hibás adóhatósági döntések helyrehozatalában.

Egyfelől a vállalkozásoknak előreláthatóan nem kell feltétlenül bírósághoz fordulniuk és pereskedniük a pénzükért: már az adóhatóság előtt is sor kerülhet a korábbi határozatok korrigálására. Másfelől, a már elévült időszakok tekintetében is lehet helye jogorvoslatnak - hívta fel a figyelmet dr. Harcos Mihály.

Az új adóhatósági gyakorlat

A NAV elnökének döntése egy patthelyzetet oldott fel: a Kúria ítéletei alapján ugyan egyértelmű volt, hogy számos vállalkozástól jogszabálysértően vitatta el az adóhatóság az adókedvezményt, mégsem volt garancia arra, hogy a vállalkozások az igazuknak az adóhatósággal szemben a már lezárt adóügyek tekintetében is érvényt tudnak szerezni. Az adókedvezmény utólagos érvényesítésének ugyanis az adóhatóság könnyen útját állhatta, ha egyszerűen arra hivatkozott, hogy a vállalkozás a jogorvoslatra nyitva álló határidőt elmulasztotta.

A NAV elnökének döntése ugyan egy egyedi jogorvoslati kérelem kapcsán született, mégis jelentős előrelépésnek tekinthető az ügyben. Természetesen nem kizárt, hogy amíg az egységes jogalkalmazási gyakorlat még nem alakul ki, addig egyes esetekben az adóhatóság az ilyen jellegű jogorvoslati kérelmeket első körben még el fogja utasítani. A döntésből azonban valószínűsíthető, hogy végső soron a NAV elnöke helyt fog adni a kérelmeknek. Ezért javasolt a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket teljes mértékben kimeríteni - hangsúlyozta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az elévült adóévekre is kérhető jogorvoslat

A NAV elnökének határozatából az is kiderül, hogy a már elévült adóévek tekintetében is kérhető az elvitatott adókedvezmények visszafizetése. Ez gyakorlatilag a 2004. és 2005. adóévet jelenti, ugyanis az adókedvezményt 2004. január elsejétől kezdődően tartalmazta a törvény. Meglehet, 2004-ben csak az iparűzési adó huszonöt százalékával, 2005-ben pedig az adó ötven százalékával csökkenthették az adózók a társaságiadó-alapjukat, az adókedvezmény utólagos érvényesítése sok vállalkozásnál így is jelentős összeget jelenthet.

A kialakult helyzet ugyanakkor szokatlan eredményre vezet: azok a vállalkozások, akiket az adóhatóság korábban megbüntetett amiatt, hogy igénybe vették az iparűzési adókedvezményt, most "visszamenőlegesen" élvezhetik az adókedvezmény előnyeit. Azok a vállalkozások viszont, akik a korábbi adóhatósági gyakorlatot ismerve, óvatosságból nem éltek az adókedvezménnyel 2004-ben és 2005-ben, az elévülés miatt mára végleg elestek az adókedvezménytől.

A fenti ellentmondás mellett is, a NAV elnökének döntése a Kúria ítéleteihez hasonló súlyú előrelépésnek tekinthető a kérdésben. A döntés ugyanis kifejezi, hogy az adóhatóság nem kíván - pusztán eljárásjogi indokokra hivatkozva - a Kúria jogértelmezésével ellentétes gyakorlatot fenntartani. Ez a jogbiztonság és az adózók szempontjából nézve mindenképpen megnyugtató - jegyezte meg dr. Harcos Mihály.